Az egyetemisták inkább teherként élik meg az egyetemi éveket és alig várják, hogy vége legyen és dolgozhassanak vagy szeretik csinálni?
Egyetem/szak/ember függő
Én pl. komolyan nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet olyan szakon tanulni, ahol egy másikat is egy időben el tudnak végezni. Gondolom azokon a szakokon elég jampec élet lehet, ha eltartják végig a szülei. Na ezt egy nehéz műszaki szakon el se lehet képzelni.
Én is borzasztóan várom, hogy dolgozhassak. MSc-s vagyok, egy papíron mindenképp jobbnak számító egyetemen, mint ahol a BSc-t csináltam (gyakorlatilag még itt is gyenge, felesleges szakirányhoz kapcsolódó tárgyak vannak), messze a családtól, páromtól.
Ez az online oktatás nekem bejött, így még elviselném a következő sűrűbb félévet, az utána következő 2 pedig már elég szellős lenne, de már alig várom a versenyszférában dolgozhassak és ne az egyetemi padsorban tanuljam a sok marhaságot
Visszasirom az amugy dognehez egyetemi eveket. Kollegista voltam, neha idiota szobatarsakat fogtam ki, rengeteget kellett tanulni, bejarni eloadasokra, gyakorlatokra, mellette sokszor dolgoztam is. Es megis az emberek, a tarsasag, a programok a kollegiumi elet a diakelet, a heti bulik, hetvegi szabadidok. Abrandozasok a jovorol, szerelmek.
Jobb volt, mint az evi x nap szabadsag, fonok, ha nincs munkad akkor munkanelkuli vagy, meg a minden a penzrol szol felnott let. Vagyis hat ez utobbinak is meg van a varazsa, de azt az 5 ev egyetemet imadtam. Szep volt, nehez volt, de jo vissza gondolni ra. Kar lett volna kihagyni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!