Túlstresszelem magam az új munkahelyemen gyakornokként, ti mit tennétek?

Szerintem is szólj, ha nem megy. Ha nem létszükséglet a munka, akkor pedig hagyd ott, nem ér annyit, hogy teljesen kikészülj lelkileg, ami kihat majd az egészségedre.

En is Corvinusos vagyok, én is 21 éves, nem dolgozom, mert nem bírnám a stresszt. Van olyan egyetemista barátom, aki nyelv szakon lazán dolgozik heti 2-3 napot, mellette bulizni jár(t), barátnője van stb. Nem minden képzés ugyanolyan, nem mindenki képessége, stressztűrő határa ugyanolyan. Ezt el kell fogadni.

Üdv a felnőttek világában. :) Meg kell tanulni kezelni és levezetni a stresszt. Rá kell jönnöd, hogy attól, hogy görcsölsz valamin, nem jutsz előrébb. Rá kell jönnöd, hogy a napi stresszt, ami marcangol belülről, mivel tudod csökkenteni, hogyan tudod elengedni. Saját magamon azt tapasztalom (és gondolom ez másnál is így van), hogy annyira képes vagyok belelovalni magam egy-egy stresszes helyzetbe, hogy már egyszerű gondolatmeneteket sem tudok összerakni. Ilyenkor tudom, hogy fel kell állni, járni egy kört és pár órára, akár pár napra is félretenni. Ha lenyugszom, akkor a gondolataim is letisztulnak és megtalálom a megoldást.

Rá kell jönnöd arra is, hogy segítséget kérni nem szégyen, csupán ki kell tapasztalnod, hogy kire számíthatsz és milyen formában. Pl. dolgozol és mellette még iskolába jársz. Mi akadályoz meg benne, hogy a munkában felmerülő elakadásodban segítséget kérj egy tanárodtól? Így még teljesen kellemes helyzetben vagy, de ha nem így lenne is biztosan találhatnál olyan embert a munkahelyeden, aki tud segíteni neked. Nem azt kell kérni, hogy oldja meg helyetted természetesen. :)

Ezek kezelhető dolgok. A suli-meló dolog pedig jó időmenedzsmentet kíván. Mindig meg kell találni a fontosabbat. A fontosabb a munkában a 90%-os teljesítmény, vagy a számvitel 5-ös vizsga? Nem elég ebből egy 3-as, vagy netán egy 2-es? Vagy nem tudod a munkát egy kicsit félretenni? A kettő egyszerre sok esetben nem fog menni! Ez erről fog szólni végig. Ha sehogy nem megy az összeszervezése, akkor a munkát el kell engedni, amíg nem végzel.

És akkor végül amivel engem "nyugtatott" a konzulensem a szakdolgozatom leadása előtt (műszaki diploma, dolgoztam már mellette, hasonlóan éreztem magam, mint te): "Teher alatt nő a pálma!"

Akkor rosszul esett, hogy ennyivel lerendez, amikor erősen lélekápolásra szorulok (persze nyilván nem tőle), de ma, közel 10 évvel később már azt gondolom, hogy teljesen igaza volt és mindig ezt tartom szem előtt.