A munkáját rendben elvégző, de pánikolós, mindent túlstresszelős, bolhából elefántot csináló, néha összeomlásra hajlamos és esetenként a magánéletét bent élő munkaerő boldogulhat egy munkahelyen?

“pánikolós, mindent túlstresszelős, bolhából elefántot csináló, néha összeomlásra hajlamos és esetenként a magánéletét bent élő munkaerő“

Nálunk a próbaidő végét sem érné meg ilyen ember. A főnökünk mindig kikéri annak a véleményét az újról, aki együtt fog dolgozni vele, és ilyen társat nem sokan akarnának, bármilyen keményen dolgozik is közben. Az kellene, határidő előtt nem sokkal egy hisztis-kiborulós kolléga... fuh.

Én is ilyen vagyok.

A jelenlegi munkahelyem nagyon monoton, majdnem soha nem kell gondolkozni, feladatot kreatívan megoldani, új ötletet bedobni, hanem a már 2 éve megszokott ellenőrzőlistákat futtatjuk a fejünkben. Csapatban dolgozunk, tehát általában többen csináljuk ugyanazt. Ha eleinte elakadok, lassabb vagyok, figyelmetlenebb, nem olyan feltűnő a húzóemberek miatt. Aztán szépen lassan bele tudok jönni én is. Vagy ha nem, akkor hát abban az adott feladatban gyengébb vagyok... jön majd másik, amiben viszont pont én leszek jobb.

Tehát a jelenlegi helyemen megúszom ezt.

Nagyon rossz a logikai készségem, irtó lassan tanulok és amit már tanárok, magántanárok, gépkocsivezető-oktató is megerősített: magamtól nem jövök rá, de ha elmagyarázzák, megértem. Nos, onnantól, hogy megértettem, onnantól nagyon jól tud menni, akár átlag felett is és onnantól, hogy az alapvető dolgokat értem, onnantól már rá tudok jönni új extrákra, összefüggésekre.

Csakhogy az életben hol lesz olyan, ahol eleinte mindent a számba rágnak majd, hagyják, hogy csiga lasan felfogjam, alkalmazni tudjam?

Szóval ha új feladat, élethelyzet van, ki kell lépnem a komfortzónámból, akkor nagyon görcsös, stresszes, sírós, ideges szoktam lenni. Sajnos ezt táplálják a régebbi rossz tapasztalatok.

Anno még BSc alatt a szakmai gyakorlati helyemen gondot okozott ez.

Illetve tuti nagyrészt emiatt nem tudtam elhelyezkedni az eddigi végzettségeimmel.

Egyet nem értek:miért bent éled akármennyire is a magánéleted?

A többi,ha rendesen elvégzed a munkád,tolerálható sztm.