Munkát alacsony fizetéssel is komolyan veszed?
Mert én életemben először akkor éreztem hogy 100%-ban komolyan tudom venni és tényleg precízen csinálni amikor elkezdtem nettóban 400 ezer felett keresni.
Amíg pl. diákként vagy még bármilyen szakmai tudás nélkül mekiben meg betanított munkákat csináltam minimálbérért, hát egyszerűen semmiféle tiszteletet vagy megbecsülést sem éreztem a munka iránt.
Emlékszem Mekiben egyik manager egyébként teljesen udvariasan közölte hogy időben érkezzek már munkába és pontosabban csináljam a feladatokat is, és én meg (nem flegmán vagy gúnyosan) de mondtam hogy jó de ez nem egy igazi rendes munkahely.
:D
Ő meg döbbenten nézett rám hogy mi van???
És ezt én tényleg őszintén így éreztem. Egyszerűen a fizetés mértékével egyenes arányban növekszik a munkám iránti tisztelet és odafigyelés.
Most már nettó 650-700 között keresek persze nem 20 éves vagyok hanem 41, de számomra ekkora összeg kellett hogy becsületes, precíz munkaerő legyek.
Szóval ez eléggé alacsony színvonalú jellem, de hát én ilyen vagyok.
Kíváncsi vagyok vannak még ilyen emberek?
9: Azért ez így elég fekete-fehér... attól még, hogy nem a munka a legfontosabb az életben, az egy minimum elvárás kellene, hogy legyen saját magunkkal szemben, hogy smit ránk bíznak, azt tisztességesen elvégezzük.
Én amúgy nem vagyok meglepődve a válaszokon, látom ezt a hozzáállást napi szinten a saját munkahelyemen is, aztán az ilyen emberek sírnak a legjobban, ha nincs fizuemeles, meg előrelépés.
"minimum elvárás kellene, hogy legyen saját magunkkal szemben, hogy smit ránk bíznak, azt tisztességesen elvégezzük"
Hol írtam azt, hogy nem végzem el tisztességesen a munkámat? A te munkahelyed az pedig külön téma, lehet egy sz@r hely hanyag dolgozókkal simán.
# 8
Én másik irányból haladtam arra hogy legyen belőlem valaki.
Mivel mindenhol azt láttam hogy nem vagyok komolyan véve( ennek jele volt az alacsony fizetés) ezért léptem azonnal tovább mindenhonnan.
Amit elvállalok, azt komolyan is veszem. Amit nem vennék komolyan, azt nem vállalom el.
Egyébként a kérdésedre válaszolva: maximális erőbedobással és alázattal végeztem akkor is a munkámat vállalkozóként, amikor még egy petákot sem kerestem belőle. Ha nem így tettem volna, akkor nem is lett volna belőle semmi.
# 18
Én azért sem tudtam komolyan venni, mert már 18 évesen láttam hogy ha én komolyan is venném, én mint munkavállaló viszont nem vagyok komolyan véve.
Miből látszott hogy nem vagyok komolyan véve? Hát abból hogy mire volt elég a fizetésem.
Ugyanabban a gyorsétteremben most is ott van több 20 évvel ezelőtti munkatársam (akik komolyan vették a munkájukat) és ugyanúgy azt asztalokat törölgetik mint anno minimálbérért.
Tehát az én esetemben a renitens hozzáállásom segített hozzá hogy többre vigyem.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!