Unom a munkát, pedig mondhatni jó munkám van! Nem akarok vállalkozni se! Elegem van a Kontrollból! Mit csináljak?

Remélem tudod, hogy jelen helyzetben, amikor ez a genyó vírus munkahelyeket tesz tönkre...

A munkád szerintem sok munkakereső álma lenne..

Ha örömöt akarsz találni a munkádban, akkor gyönyörűen, írásban tisztáznod kell a nagy, végső "Miért?"-jeidet, majd belőlük származtatva a magyarázatra nem szoruló, legfőbb értékeket, amikért érdemes újra és újra akár a nyakadba venni is egy-egy napot. Ezután legyen egy végeláthatatlan listád azokról a "projektekről", amikért a legnagyobb odaadással tudnál dolgozni! Ez így mind rétegről-rétegre azok a dolgok, amik igazán számítanak neked! Ezeket rendszeresen áttekintve, bele-belejavítva (elektronikus tárolás rulez), tökéletesítgetve képes arra, hogy álmodból felkeltve tudd, mi hajt éppen.

Nyilván annyi ilyen projekted fut, amennyit vállalni tudsz, és mindig a legfontosabb van elől, tehát rangsorolni kell. A többi halasztva, de tudd, hogy mik, rendszeresen vedd kézbe a listát, tudd, miért érdemes csinálni.

És tudd, mi a következő lépés! Haladni csak lépésenként lehet. Naponta határozd meg (írd össze), mi lesz az elkövetkező nap az, ami a kiválasztott dologhoz közelebb visz, és tedd ezt meg magadnak extrém megbízhatósággal, hogy biztos lehess benne, hogy eléred, amit akarsz! Jó, nyilván, aggodalmak mindig vannak, de ha az irány adott, teszel érte nap mint nap, és nem hagyod abba, míg meg nem valósul a terved, akkor célba fogsz érni. Csak pontosan tudnod kell mindig, miért harcolsz.

Így gyakorlatilag mindegy, mi maga a meló. Ha az éppen a jó eszköz arra, hogy megvalósítsd a magad terveit, akkor egy kívülről nem látható derű lesz minden mozdulatod mögött. Nyilván mindig lehet hasznosabban tölteni az időt, kell arra is projekt, hogy ez hogy alakul, és mi a vége (pl annyi, olyan és akkora befektetés, akár saját alapítású cégekbe, amivel fel tudod számolni a monetáris gondjaidat lényegében teljesen). De már a jelenlegi melódat is felhasználhatod az induláshoz, amint tudod, hova indulj. Mondjuk feláldozod egy csomó, teljesen jól "nélkülözhető" dolog megvásárlását azért, hogy "megvehesd" magadnak az első lépéshez szükséges összeget. Ha van cél és megvannak a mérföldköveid, akkor már tényleg csak azon múlik, hogy sokat foglalkozol-e ezekkel a szépen lejegyzett tényekkel a tökéletesített jövőddel kapcsolatban.

"Attól nekem nem lesz jobb, ha arra gondolok, hányan vannak még így se mint én."

Ugyanilyen sokra mész azzal, ha azokon merengsz, akiknél generációk óta alapszemlélet, hogy növekedést kell generálni. Ahol a nagyfaterja kezdte, ott lehetsz te most. Igazából csak az első tíz év ilyen látszattalannak megélt igásbarom élet. Utána egyre inkább a gyümölcsözésen lehet a hangsúly, ha nem sajnálod a drága idődet tanulásra és kísérletezésre szánni. El lehet oda jutni, hogy tényleg arra fókuszálsz, ami hoz is, és többször jön be a számításod, mint nem.