A jelenlegi munkahelyemről azért jönnék el, mert mindent IS kell csinálnom, szakmailag nem fejlődök. Ez elmondható állásinterjún?

Nagyjából:

A mi területünk a szükséges rossz, amin spórolni akarnak --> a lehető legkevesebb munkaerőt foglalkoztatják a lehető legkevesebb órában --> így viszont konkrétan több _szakmát_ kell ellátnunk --> 1. a sajátunkban nem fejlődünk ; 2. nem is szakszerű, amit kiadunk a kezeink közül --> az egész cég működése akadozik emiatt és a dolgozók elégedetlenek --> a menedzsment ebből csak annyit lát, hogy amíg megy úgy-ahogy, addig nem akarnak erre több pénzt költeni. Majd ha totál bedőlt, _utána_ talán fognak.

Igen, ha valaki az előző (jelenlegi) munkahelyét szidja, esetleg fröcsögve, akkor abból nekem is az jönne le, hogy na de mi a garancia, hogy nem azért elégedetlen, mert ilyen típusú ember és mi a garancia arra, hogy nálunk be fog tudni illeszkedni?

Adtatok jó válaszokat, köszönöm! Némelyiket eskü vissza is fogom olvasni interjú előtt. :D

Ne haragudj rám, én azért pontoztalak le, mert nem értek egyet / nem szeretem ezt a pozitív vs. negatív megközelítést. Ráadásul úgy érzem, hogy ez az utóbbi néhány évben lett divatos.

Úgy látom, sok esetben olyan dolgokra sütik rá, hogy 'negatív', ami nem is az, vagy semleges, vagy épp aki mondja, az semlegesen mondja.

Fenti példánál én inkább úgy fogalmaznék, hogy legyek udvarias az interjún, ne tegyek sértő, bántó megjegyzéseket a jelenlegi munkahelyemre, amiből arra következtetnek az interjúztatók, hogy nehéz eset vagyok, aki nem biztos, hogy be tudna illeszkedni.

A válaszokat pedig köszönöm, tényleg vannak igen jó megfogalmazások. Igyekszem használni, illetőleg így fogalmazni. Egy jó válasz még jól is jöhet az ominózus kérdésre, mert érezhetik tőle úgy is, hogy tényleg tanulni akarok, szakemberré szeretnék válni, ehhez ideális helyet keresek, őket pedig annak tartom.

A megfogalmazásról...

Mindannyian ugyanarra gondolunk, de én rettenetesen gyenge tudok lenni megfogalmazásban. Hangsúlyban, testbeszédben is. Nagyon sokszor veszem észre azt, hogy az én mondandómra az emberek máshogy reagálnak, mintha bárki más mondaná ugyanazt. Biztos van valami olyan hangsúlyom, hanglejtésem, testbeszédem, szóhasználatom, ami nem szimpatikus másoknak. Erre se használnám azt a szót, hogy negatív. Mert miért negatív? Kinek? Inkább nem szimpatikus, esetleg bántó, sértő, vagy csak épp furának tűnök tőle.