Ha piacképtelen egyetemi szakon végzek (közigazgatás-szervező) nagy rá az esély, hogy később hajléktalan leszek?

Az esély mindenkinek megvan :D De amúgy nem csak 1 szakmád lehet. Az egyik tanárom nem félt a covidtól és hogy munkanélküli lesz, mert van 5 szakmája (tanár, személyi edző, maszek masszőr, szobafestő és még valami).

Nyugodtan tanulj ki még 1-2 szakmát, az a biztos.

Van olyan, hogy egy nagyobb házban kiadnak egyetlen szobát. Közös konyha, közös fürdő. Az lényegesen olcsóbb. Tudom, nem egy életszínvonal, de azért legalább nem vagy hajléktalan.

Vagy laksz a szüleiddel. Üdv a magyar valóságban.

Tulajdonképpen itt bárki, bármikor lehet hajléktalan, ha nincs saját lakása, és elveszíti a munkahelyét.

Nem kötelező albérletben lakni és pláne nem kötelező egyedül. Lakhatsz eleinte a szüleidnél, vagy pár évet "idegenekkel". Amikor párod lesz, akkor már úgyis két fizetésre fog jutni az albérlet ára, de még az is előfordulhat, hogy be tud hozni egy kapott/örökölt lakást a kapcsolatba.

Amúgy én is büfészakot végeztem, környezetmérnöki. Eleinte lelkes voltam, de fura és furán álltam hozzá. Addig kellett volna próbálkoznom még időben, amíg nem találok olyan céget, ahol gyakornokként dolgozhattam volna heti 20 órában az utolsó két évben. Csakhát kötelező volt az előadások látogatása is, a végefelé napi 1-2 óránk volt, az is délben, én pedig töketlen.

Erre a szakra rátanultam hozzá illő (munkáltatók által is kért) OKJ-ket, és csináltam jogsit is, de már passzív nyelvtudással és kicsit se lelkesen. Különben felvettek volna.

Utána szűk 2,5 évig programozni tanultam, de ez a piac túlságosan telített kezdőkkel, amúgy meg embertelen érzés minden este és hétvégén kódokat írni ahelyett, hogy a szabadidejében az ember olyan dolgokkal foglalkozna, amiért élni érdemes.

Mindenképp érdemes valamit szakmához érteni. Szakemberévé kell válni valaminek, különben kiszolgáltatottak leszünk a különböző, rosszabbnál rosszabb munkáltatóknak, sokszor leszünk munkanélküliek, sohase lesz elegendő a fizetésünk. Apum, a párja és még számtalan ismerősöm jár ebben a cipőben.

Nekem most nincs erőm tanulni (így is kimaradt miatta a komplett fiatal felnőttkorom), de majd valamit fogok. Ha más nem, majd GYES alatt, ha eljutok addig. :D

Szóval az a véleményem, hogy mindenképp tanulj valami piacképeset. De PIACKÉPESET mindenképp. És sohase tanulj túl sok évig / túl keményen, mert csak arra nem lesz időd, amiért élni érdemes.

Akkor nem egy egész lakást bérelsz. De idegennel sem kell laknod. Szépen végigkérdezed az iskolatársaidat, a barátaidat, ismerőseidet, rokonaidat, hogy ki keres még albérletet.

Az egyik legjobb barátom az öccsével lakik albérletben, de pl én is 4 évet laktam együtt az egyik legjobb középiskolai barátommal, amikor egy városba mentünk tovább egyetemre.