11 hónapi munkanélküliség az sok?

Így nem szabad nekiállni semminek! Rossz stratégia!

Ha rá vagy szorulva, akkor el kell vállalni mindent, ami az erkölcsi érzékedet nem bántja. Ha kell, akkor az árufeltöltést. Én sem mindig azt csináltam, amit szerettem volna, de viszont munkával tudsz jövedelemhez jutni, no meg adott esetben kapcsolatokhoz is, ami vihet tovább.

A kiugrási lehetőség nem otthon van, hanem a munkahelyeken.

A másik az önsajnálat. A fejedben tegyél rendet, aztán bevonzod a jót is.

Én 5 hónapig voltam ellátatlan úgy, hogy évtizedes gyakorlattal/tapasztalattal rendelkeztem. Senki nem ecsetelte, hogy miért nem engem választott, én is ugráltam ide, oda, ahogy éppen másoknak megfelelt azért, hogy munkát kapjak. Aztán mégis máshol nyílt lehetőségem, ahol nem terveztem hosszabb távra, de ez adódott és kész. 6 éve vagyok itt, és ma már nem tervezem továbbállni mert érezhetően megbecsülnek.

Hozzáteszem pályaelhagyó vagyok 25 év után, tehát belevágtam az ismeretlenbe...

Ha lemondasz minden interjút,miért csodálkozol?

Igen,11hónap nagyon sok.

#7. Basszus 2 éve? Legalább fiatal vagy még?

gratula kérdező, jómagam is már lassan 8 hónapja nem dolgozom, van egy szakmám amit utálok (vagyis a körülményeit, de tapasztalatom csak abban van), így meg kb pont onnan indulok mint egy most érettségizett csak 10 év lemaradással...

Az a legszarabb h nem is tudom milyen irányba váltsak szakmaügyileg, munkaügyileg csak egy olyanra vágyom ami nem készít ki, de egyelőre semmi