Kezdő szoftverfejlesztőknek most van esélyük az elhelyezkedésre?

A múlt nyaram pl úgy nézett ki, hogy hétvégente programoztam (ráadásul minden második hétvégén hajnalban kelés és suli, suli után még otthon is toltam) és hétköznap is.

Lehet, hogy egyik héten pénteken és vasárnap nem tanultam, másik héten minden nap tanultam, harmadik héten 4 nap igen, 3 nap nem.

Barátokkal tali minimális, hobbizás semmi, strandot fényképen láttam, nyaralni nem mentem.

Ez azért nem normális.

Rettentően szeretek programozni, de nekem szükségem van szabadidőre is és arra is, hogy éljek.

A programozás ugyanakkor munka, nem hobbi, bár akármilyen hobbit megutálnék, ha ennyit kellene vele foglalkozni pasizás meg bármi helyett.

Még mindig nem értem, munkaidőben miért utálnám, attól, hogy nem tetszik, hogy nincs életem.

Amúgy hány éves voltál, amikor nem volt szabadidőd?

Hány éven át tartott ez az időszak?

Nagyon nem mindegy.

Hobbi mondjuk a fényképezés, de az is csak addig esik jól, amíg nem minden más rovására megy.

Az életben sokminden fontosabb a törtetésnél: egészségi állapot (ami nekem katasztrófa), párkapcsolat (ami nekem 4 éve nincs), pihenés.

Még egyszer: baromi fontos, hogy neked az élettelen időszakod mikor és meddig tartott.

Mert ha 4 évig és 24 éves korodban ért véget, pláne ha egészséges is vagy, főleg ha férfi is, akkor már bocsánat, de a kettőnk élethelyzetét össze se lehet hasonlítani.

Te akkor iszonyú "megszállott" vagy, ami egyébként elképesztően ritka.

Igenis van az az életkor, amikor a párkeresés, családalapítás kell, vagy kellene, hogy prioritást élvezzen. Pláne, ha az embernek krónikus betegségeket is kell kezelnie, vagy amúgy eddig végig sz.r és végigtanult élete volt.

Én már nem vagyok abban az életkorban, sem élethelyzetben, amikor következmények nélkül megengedhetem magamnak, hogy alvás (abból is kevés), munka, tanulás, semmi más. Ezzel késtem 5-6 évet.

Ettől még, ha kódolhatnék MUNKAIDŐBEN, igenis jobban szeretném, mint az adatrögzítést vagy a jelenlegi kisebb részben szoftver support nagyobb részben titkárnő csicska borzalmat.

Miért felejtsem el?

Azért, mert ÉLNI is akarok végre, közel 30 év után?

Most te vagy szélsőségesen megszállott vagy (ne haragudj, de ebben az esetben sajnállak, mert rengeteg értékes dologról maradsz le).

Vagy csak szimplán nem hiszed el nekem, hogy mennyit tanulok meg hogy hány éve (21 éve járok iskolákba FOLYAMATOSAN és nálam a tanulás sokkal nehezebben megy, mint másnak). Mondjuk ettől se fogod elhinni.

Mivel a legtöbb emberben (engem kivéve) van egy egészséges lustaság, ezért a másodikat feltételezem rólad.

2 év annyira sok?

Előtte mást tanultam meg más nyűgök voltak.