Mit válaszoljunk állásinterjún a sorolja fel a gyengeségeit és az erősségeit kérdésre?

Szerintem erre nincs jó és rossz válasz, az a lényeg, hogy burkoltan legyen megfogalmazva és őszintén. Illetve nyilván ne legyen gyengeséged az, ami egy munka kapcsán elvárás, de ha még is az, akkor inkább ismerd be, minthogy hazudj és később bukjon ki, hogy nem vagy alkalmas a munkakörre.

Szóval ülj le és gondolkozz el ezen. Én erősségnek szoktam tartani a rendkívül jó helyzetfelismerő és problémamegoldó képességem, illetve azt gondolom, hogy jól kommunikálok, tanulékony vagyok. A gyengeségeimet mindig ki szoktam fejteni, mert azzal egy kicsit tompítható, érzékeltethető, hogy pontosan miről is van szó. Pl. itt szoktam említeni a maximalizmusomat, ami bizonyos értelemben pozitív, hiszen mozgat az, hogy mindent a lehető legjobban, határidőre megoldjak, ugyanakkor hátrány is, mert magasra teszem magamnak a lécet és ha nem érem el, az elindít bennem némi belső vívódást. Próbálok dolgozni ezen, illetve azt gondolom, hogy jó vezetői hozzáállással is megfelelően kezelhető. Gyengeségem az is, hogy bár alapvetően határozott személyiségnek tartom magam, a prezentációs készségem nem túl jó. Valamiért nem viselem jól, ha prezentálnom kell, ideges vagyok tőle, pedig nem esik ellenemre szakmai körökben sem felszólalni tömeg előtt. Természetesen ebben is igyekszem fejleszteni magam, így nem jelent gondot, ha a munkám során prezentálnom kell, kihívásként élem meg.

Gyengeségem a lobbanékony természetem is, hirtelen feltudom kapni a vizet, amit azt gondolom rendkívül jól kezelek, a megfelelő mértékig igyekszem kerülni a konfliktusokat, illetve jól kezelni őket. Vagyis ez a tulajdonságom sosem a kollégáimon csattan, de ezen tulajdonságom miatt előfordul, hogy nem tudok átmenetileg teljesen reálisan gondolkozni, így pár perc pihenő időre van szükségem, amíg felfrissítem magam.

Van hogy munkakörtől függően cserélek egy-két tulajdonságot, vagy képességet, attól függően, hogy ők mire mehetnek rá. Pl. ha elvárás az erős angol nyelvtudás, akkor nem fogom fényezni magam, hogy mennyire tudok. El fogom mondani gyengeségemként, hogy nagyon régen használtam a szakmai angolt és ezért döcögősen megy, de hozzáteszem azt is, hogy abszolút nyitott vagyok a nyelv felfrissítésére.

Szóval csak őszintén...

Interjún őszintén? Hááát... Jobb ha hihetően tudsz hazudni. Nem hatalmasakat, reális dolgokat. Ha elvárás az erős angol nyelvtudás, akkor biztosan nem kezdeném mondani, hogy régen használtam és döcögősen megy. Mondjuk a nyelvtudás nem jó példa, mert azt úgyis ellenőrzik az interjún, de bármi más, ami nekik fontos, azt nem jó kiemelni, hogy hát abból nem vagyok túl jó, de nyitott vagyok.

Olyanokat mondj gyengeségnek, ami nem lényeges a munkához. Pl. ha nem kell prezentálnod, akkor mondd azt, hogy nem szeretsz szerepleni, emberek előtt előadni. Ha nem szükséges a jó nyelvtudás, akkor mondhatod, hogy régen használtad, de nézel filmeket, önszorgalomból próbálod visszahozni. Erősségnek meg mondjuk hogy szeretsz új dolgokat tanulni - ha példával meg is tudod erősíteni. Pl. elvégeztél egy vagy több online tanfolyamot, vagy elkezdtél új nyelvet tanulni.

Valahogy így:

"-Milyen rossz tulajdonságai vannak?

-Őszinte vagyok

-Úgy gondolom, ez nem egy rossz tulajdonság

-Leszarom mit gondol!"

A lehető legrosszabb tanács az élet MINDEN helyzetében, hogy hazudj. Soha nem kifizetődő a hazugság. Interjún sem. Én szeretek a dolgok mögé nézni, távlatokban gondolkodni. A hazug ember le fog bukni, inkább előbb, mint utóbb. Bár aki hazudik, nyilván az a célja, hogy most azonnal megkapja az állást, és nem érdekli, hogyan tovább. De amit hazudott, az ki fog derülni. Az jó bárkinek, ha később erre visszautalnak, netán emiatt elveszted az állásod? Hazudhatod, hogy jó vagy konfliktuskezelésben, aztán ha egy-egy poén okán elküldöd a kollégákat a k.... anyjukba, akkor úgy vágnak ki, mint azt a bizonyos macskát. Vagy ha a későbbiekben egy szavahihetetlen és hiteltelen embernek tartanak, vajon mennyire fogsz jó hangulatban bejárni? Vagy ez sem érdekel, csak fizessenek ki, nem kell ott barátkozni? Hát én jártam be évekig gyomorideggel, megkeseríti az ember életét, akkor is, ha jó a fizetés. Én sem kerestem rosszul, de ez nem minden. Éveken át rosszul alszol, eszed az ideget, hétvégén is a benti problémákon agyalsz, a stressztől lesz egy csomó egészségügyi problémád, és majd mikor gyomorműtéted lesz, vagy még rosszabb, elgondolkodhatsz, hogy megérte-e.

Lehet túlzó, de ez csak egy példa. Az idegesség bizonyítottan rossz hatással van az emésztési rendszerre, de úgy tudom, a rákos megbetegedéseknél is előkelő helyen szerepel a stressz, mint kiváltó tényező.

Egyébként van olyan kollégám, aki interjún fényezte magát, a főnököm meg azt hitte, megfogta az isten lábát. Eltelt pár hónap, és megismerték jobban, hát kiderült, hogy fogalma sincs a szakmáról. Ugyan ott dolgozik évek óta, de soha nem látod senkivel beszélgetni, egyedül ebédel, és hasonlók. Nem hiszem, hogy ilyen egy boldog ember. Azáltal, hogy szakmai kérdésekben hazudsz, hiteltelenné válsz, nem fognak komolyan venni.

X év múlva hogy fog esni, ha soha semmiben nem kérik ki a véleményed, és nem tudsz előrébb lépni, mert senki nem vesz komolyan? Vagy amikor mindig kimaradsz a béremelésből, mert úgy ítélik meg, hogy nem érdemled meg.

Kicsit hosszú lett, de a lényeg az, hogy a bizalom fontos dolog. És elég egyszer eljátszani. Lehet, hogy a munkát megkapod, de a bizalmat többé nem építed vissza, és az egész karrieredre, az egész életedre hatással lesz.

A 16:02-es válaszoló szépen kifejtette, és elhiszem, hogy valóban ezek a gyengeségei és az erősségei, csak egy gond van ezzel: annyira sablonos ez a maximalizmus, meg problémamegoldás, meg helyzetfelismerés. Szerintem 100-ból 99 ember szó szerint ezeket mondja. Ezzel biztos nem fogod meg őket, mert nem is fognak emlékezni rád, mert ezeket a tulajdonságokat már 1000x hallották.

Teljesen komolyan: valójában mi az erősséged és a gyengeséged? Biztos, hogy tudod, miben vagy jó, és miben kevésbé. Ezt mi nem tudhatjuk így ismeretlenül. Neked nem azt kell betanulni és felmondani, ami mások erőssége. Neked önmagadat kell már ennyire ismerned, ha önálló, felnőtt ember vagy, aki állást keres.

5ös: a 16:02-es válaszoló hol említette a "maximalizmus, meg problémamegoldás, meg helyzetfelismerés" szavakat?

"aki interjún fényezte magát, a főnököm meg azt hitte, megfogta az isten lábát." - akkor mégiscsak jól csinálta, hiszen felvették. Annak, hogy nem beszélnek vele semmi köze ahhoz, hogy mit mondott az interjún. Ha őszinte és nem veszik fel, akkor most boldogabb lenne?

Szerintem aki valahova jelentkezik, az azt szeretné, hogy felvegyék oda és nem lesz boldogabb, ha azt mondják neki, hogy köszönjük az őszinteséget, de inkább mást választottunk...

De lehet, hogy tévedek és vannak, akik igazából nem is akarják, hogy felvegyék őket.

Az erősség nyilván legyen olyan, ami igaz, és a munkához fontos. A gyengeség meg olyan, ami valójában erősség.

Pl én embereket koordinálok, hogy minél gyorsabban megoldjanak egy adott problémát, ez a munkám. Nekem nem kell mélységben érteni, mi történt, elég felületesen. Az interjún gyengeségként elmondtam, hogy mindent alaposan meg akarok ismerni és érteni, érdekelnek a miértek. Erre az interjúztatók tök jogosan mondták, hogy de ez egy nagyon pozitív tulajdonság. Én meg mondtam, hogy igen, sok más munkakörben az, de az enyémben oda kell figyelnem és kordában kell tartanom ezt az érdeklődésem, mert a probléma megoldása a célom, nem a megértése.

Hasonlókat érdemes kigondolni.