Multicéges közeget egy férfi miért utálja?
Szoftverfejlesztő de inkább csak egyéni vállalkozóként dolgozik, bedolgozgat ide-oda, de hiába kap állandóan megkereséseket cégektől, nem akar már alkalmazott lenni hiába keresne úgy sokkal jobban.
Azt mondja valami furcsa irtózása van a céges közegtől: az irodai környezet, belépőkártya, meetingek, ettől az egész nagyvárosi "felkapottfejlesztővagyokletsdoitváltsukmegavilágotkeressünksokpénzt" típusú életstílustól.
Sok más fiatal férfi csak álmodik olyan anyagi és szakmai lehetőségekről, munkahelyről ami neki naponta fel van kínálva, de ő inkább ül a kis hétvégi házában és azon agyal hogy lehetne kevesebbet dolgozni.
Mi kattant be neki?
Teljesen egyetértek az ismerősöddel, kérdező!
A szabadsága többet ér neki, mint a magasabb fizetés. Én ugyanígy gondolom.
Te meg fogadd el, hogy nem mindenki kattant, aki nem úgy gondolkodik, mint te.
Nem vagyok benne biztos, hogy az a fene nagy szabadságvágy az oka. Legalábbis nem ez volt az első gondolatom.
Multinál egyébként van szabadság. Sokkal inkább, mint a közszférában, vagy egy kisvállalkozónál. Két utóbbi a beledet is kihajtja. Multinál én azt tapasztalom, hogy mindenki elintézi a dolgait napközben, legyen az hivatalos ügy, orvos, bármi. Az ebédszünetet nem a cégnél töltik, és nem is 20 perc. Persze nem mindegy, milyen munkakör, mert itt is van, aki megteheti, és van, aki nem.
Ami nekem inkább eszembe jutott, az az, hogy a multi olyan, mint egy iskola. Ha valaki nem menő, akkor felnőtt közegben is gátlásos, rosszul érzi magát, főleg ha beszólogatnak neki, kicsinálják. Az ember nagy tömegben tud csak igazán depressziós lenni. Lehet, hogy már most van neki szociális fóbiája, hiszen egyedül szeret otthon lenni. Lehet, hogy szeretne ő is menő lenni, de nem néz ki úgy, nem olyan a dumája, nem foglalkoznak vele a nők. Ezért úgy állítja be, hogy neki ez a közeg nem szimpatikus, ő saját elhatározásból nem akar ebben részt venni. Vetít. Mint az emberek nagy része. Nem lépnek, mert "nekik ez így jó". Dehogy jó. Csak magukkal is el akarják hitetni.
Ez csak egy aspektus azokon túl, amik már elhangzottak, a multik extrovertáltságra kényszerítenek és sztenderdizálnak (az embereket is).
Előbbire példa az említett meetingek, workshopok, trainingek, ha kell, ha nem. Nekem pl minden eddigi munkahelyemen volt reggeli call. Bementem, kussoltam fél órát, egyvalaki elmondta, mi a szitu, aztán beleszóltam, hogy nothing to report, csá. Semmi porcikám nem kívánta az egészet.
A másik meg hogy az a cél, hogy mindenki átlagos legyen. A rosszabbaktól megszabadulni vagy felhozni őket az átlaghoz, a jobbakat meg lenyomni vagy addig előléptetni, amíg egy poziban átlagosak lesznek.
Ami a formalitásokat illeti: tudokolyan call centert, ahol nagyon szigorú dress code van. Pl a férfiaknak nem lehet szakálla, a nőknek színes körme. Ki látja ezt a telefonon keresztül?
Én tökremegértem, hogy valaki ezektől falnak megy.
Más kérdés, hogy engem ha jól megfizetnek, el tudok ezektől tekinteni. De nem mindenki ilyen.
Mert multiban csak egy rabszolga lenne, ahol más osztja be az idejét. Így meg ő dirigál, akkor és onnan dolgozik amikor akar.
Teljesen más minden nap bent rohadni 8-17ig, akkor is ha nincs kedved, vagy előcsapni a notit a Balaton partján és dolgozgatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!