Vegyésztechnikus OKJ-vel jól lehet érvényesülni? Részletesen lentebb.

Megélhetés akadályoz leginkább.

Felesleges titkolóznom, konkrétan Szegeden vagyok bioszon.

Állítólag (felvételzésem előtt is ezt hallgattam mindenhol) itt a legjobb, de minimum a második legjobb a képzés.

Na hogy ez mit jelent azt soha nem értettem, meg eleve az összehasonlítás alapja az lenne, ha valaki járt volna minimum Szegeden, Eltén, és Debrecenben is bioszra. Ilyen ember nyilván nincs.

Szóval miért lenne "jobb" a képzés azt nem tudom.

A lényeg hogy nem tudnék átmenni máshova.

És szerintem se Debrecenben se ELTÉn nem lenne jobb ez.

Van eltés bioszos ismerős, beszámolója szerint ott is bőven van bifla. Annyi hogy cserébe gyakorlatiasabb is a képzésük.

Nagyon köszi a részletes választ, ezt olvasni is jó volt :)

Az a helyzet hogy a matek nem az erősségem.

Magántanárral (és ezáltal rendesen a zsebembe nyúlva) 3 hónap alatt felküzdöttem magamat a "Matematika alapjai" c. tárgyból odáig, hogy tudtam határozott és határozatlan integrált számolni, de baromira nem értettem hogy hogyan és mit miért csinálok.

Ez a tipikus begyakorolt, mechanikus feladatmegoldás szint volt. Nem értettem mit miért, nem értettem mire jó az hogy a d után írok egy kis x-et, nem érttem hogy az e^x az most mi az istennyila, de csináltam, mert a rahedli típusfeladatból azt szűrtem le, hogy vannak "rutin" műveletek, és azt pontról pontra kell csinálni.

Kb versmagolás módjára tanultam integrálni. Aztán rá 4-5 héttel már csak néztem a füzetemre hogy "tejóég...én ebből írtam 4 hete 56%-ot?".

A lényeg: Pont emiatt a matek iránti közönyöm-enyhe undorom miatt nem mentem kémiára.

Úgy voltam vele, hogy a kémia az egy biológusnak csak az eszköze a kutatáshoz.

Mint ahogy az ácsnak se kell értenie egy fúrógép működési elvét, csak jól kell tudnia használnia, úgy én is így álltam hozzá.

Most kicsit foggyosnak tűnhetek a leírtak alapján, de nem vagyok az, simán csak nem különösebben érdekelt, és nem szeretek hosszasan papíron számolgatni keverési egyenleteket. Ráadásul ha totál gyakorlatiatlan módon van feltéve a kérdés (pl sűrűségből kéne visszaszámolnunk valamit. Értem én hogy itt a számolás logikáját kell tudni használni, de ilyesmivel semmilyen körülmények közt nem találkozunk. Fordítva már inkább, hogy megadott anyagok feloldásából kell kiszámolni a keletkezett cucc sűrűségét).

Szóval mégegyszer leírom, a matek nem a kedvencem.

Kémián meg gondolom már ilyen csodásságok is bejönnének, mint calculus, esetleg több félévnyi calculus.

Ahhoz meg végképp nincs kedvem.

"Ha minden vágyad a tudományos kutatás, akkor ez egy jó lehetőség arra, hogy részt vegyél benne. Ez csak tőled függ, hogy felbírod-e majd ezt dolgozni, hogy bár kidolgozod a "beled" az eredményekért, elismerés már nem lesz, se fancy konferenciák, ahol prezentálsz"

A Nobel medált meghagyom másnak, nekem annyi elvárásom van, hogy kapjak havonta legalább 160 000-et a munkámért, és ne kelljen nyócosztályos szalagmunkások mellett izzadnom a raklapokkal.

Nekem a tudomány szeretete a hajtóerő. Bőven elég ha valahol a margóra fel vagyok írva hogy "ja, és .... végezte a 3000 mérés negyedét".

Nyugis, tiszta, és végeredményében hasznos munkát végeznék. Tetszene. És örülnék így is hogy okos emberekkel vagyok körülvéve, akiknél arányaiban több az emberileg is normális személy.

A Dr. X Y majd megmondja hogy a vizsgált mintákban a metilációs minta miért olyan amilyen. Én tökjól érezném magamat attól is hogy a doktor Úr számára szükséges rutin méréseket elvégezhetem, előkészíthetem a szükséges felszereléseket, és rendben tarthatok egy labort.

Aha...

Na mesélj kolega/kolegina, mi haszna van annak hogy bebiflázol 2 félév alatt uszkve 300 növénynevet 4 fasci által?

Mitől leszel ettől több? Mivel járul hozzá a szakértelmedhez? Mi az, amit hozzá tesz a szaktudásodhoz?

Ha történetesen nem ökológus leszel, vagy nem egyéb szuprás, akkor miért is kell ez?

Random magyar falvakat is magolhatnánk ilyen alapon irányítószámmal együtt. Ugyanennyi értelme van.

Közben meg a tudomány top trending területei elhúznak mellettünk, mert mi itt aszőke Tisza mentén a 18. századi botanikusok módjára növénykéket memorizálunk százasával...

De mondom, nyitott vagyok arra hogy meggyőzz, miért is égtelen nagy királyság 300 növénynevet tudni latinul család névvel, és erre időt áldozni amit mondjuk genetika, vagy molbi tanulásra is lehetne fordítani.

Győzz meg! Tudod, ahogy a kutatók csinálnák!

De te nyilván még mindig emlékszel első félévből a tök random ilyen-olyan saspáfrányra latinul, és hogy melyik családba tartozik :D

Bagi bácsinak meg elismerem, eszetlen mennyiségű adat van a fejében. Már csak meg kéne találnia a módját hogy ezt szisztéma szerint képes legyen átadni, szelektálni mi fontos-mi nem, és egy ésszerűen felépített módon előadni.

Mert az, hogy -iaceae, -ideae végű taxonokat sorol ömlesztve 180 percen át, és semmi utalást nem tesz hogy egyik fontosabb lenne-e mint a másik, na az nem oké.

Akkor már vállalná fel hogy "Ja, ez csak egy szórótárgy, arra való hogy a kezdeti 150 főből 50-et csináljunk".

Csak ezzel motivált embereket is kiszórnak...

De ez a kedvencem: "Ezek csak alapozó tárgyak"

Alapozó... drága kolega... Minek is alapoz meg a növrend.I.?

Hát a növrend. II-nek... Ergo már megint ott tartunk hogy semmi kapcsolódása nincsen semmi mással sem.

Értelmes, létjogosultsággal rendelkező tárgy BSc-n a sejtbi I.-II., a bikém, a genetika I-II, az immunológia, a molbiosz, a szervtanok, meg az élettan.

Ezek azok, amik köszönő viszonyban vannak a 21. századi élettudományokkal, és kicsikarható belőlük a piac számára is hasznos tudás.