Mégis mi a jó francot éri meg tanulni manapsàg, hogy az ember megtudjon élni és vigye valamire?

Én már nem emlékszem, hogy meg kellett-e jelölni, mert régen volt. De ha kellett is, én letagadtam.

Természetesen nem úgy megy, hogy mindenkinek van párja. De nem is verseny ez. Írtam, hogy nekem sincs senkim, egyedül fizetem a hitelem, egyedül élek.

Nekem sem ez volt a tervem.

De azért egy lakás, egy ház olyan befektetés, amibe azért ugrasz bele, hogy ott majd felneveld a gyerekedet. Mint írtam, nem lóverseny, nem kell azonnal, mindenkinek, mindenáron lakást vennie!

Addig is kell élni valahol? Eddig hol éltél?

Erre az időszakra sokaknak ott a szülői ház, vagy az albérlet.

Saját lakást egyedül az vegyen, akinek nagyon sok pénze van.

Ez a baj, midnenki egyedül akar sajátot, egy fizetésből, és csodálkozik, hogy miért nem jön össze, miért nem lehet annyit keresni, hogy egy ember meg tudja venni.

El vannak tájolva a mai huszonévesek.

Régen sem úgy ment ám, hogy egy embernek volt egyedül saját lakása!

Sokan vagy örököltek, vagy tanácsi kiutalt lakásban laktak, és akkor lett csak sajátjuk, mikor már 10-20 éve házasok voltak, meg megvoltak a gyerekek!

De most hirtelen mindenkinek nagyon sürgős lett, és azonnal akar sajátot, tökegyedül!

Sosem így működött, csak a gazdagoknál.

Ha ezt nem értik meg, azzal nem tudok mit csinálni, megszületik a 42628736487. ugyanilyen kérdés is, de akkor sem fogsz egyedül saját lakást venni egy fizetésből Pesten.

Biztos, hogy régen sem volt könnyebb, de más volt az biztos. Ma 30 évesen ott tartunk, hogy se lakás, se gyerek, se semmi. Próbálod hajtani, hogy jó munkahelyed legyen, jobban keressél, esetleg hosszú távú legyen, aztán vagy sikerül vagy sem.

Én azt érzem, hogy folyamatosan ez van hajszoltatva velünk, és ez az a stressz ami tönkreteszi a mindennapokat. Néha azt érzem én pl. hogy ki szeretnék ebből szállni. Tényleg szinte bevásárlási lista, hogy barátnő, lakás/ház, munkahely, BMW, nyaralás... pipa-pipa-pipa...

Biztos rohadt naiv vagyok, de én élni szeretnék, jó dolgokban részt venni stb. Nem folyamatosan hajszolni az elvárásokat.

Azért akarsz olyan szakmát, hogy jobban kereshess, aztán biztosan tudod, hogy jól is fogod magad érezni benne? Pl. én azért választottam a közgázt, mert sok helyre elmehetsz vele, relatív jól keresel vele. Aztán boldog vagyok benne?

Tudom, nem mindig lehet így gondolkodni sajnos, de még is valamennyire igaz, hogy mindenkinek oylan pályát kellene választania ami neki való és szereti. Más kérdés, hogy ami nekem is tetszett anno, azzal éhendöglesz. És akkor visszaértünk ugyan oda - hajszolás.

#21

Ketten se mentek sokra, ha az egyikőtök fizetését elviszi csak a lakbér. Ehhez még a rezsi, megélhetés. Szórakozás, nyaralás, féltetenni, ezek nem mennek.

#18

Több tucat helyre adtam be a jelentkezésem, még csak vissza sem írtak. Nincs! munkaerőhiány.

De nem ez volt a kérdés.

#24: A munkaerőhiány nem azt jelenti, hogy mindenkit felvesznek. Informatikában programozás területen is nagy a munkaerőhiány, de képzett, nyelveket beszélő, ambiciózus, motivált emberekből van hiány, szóval ha egy nem ilyen jelentkezik, azt nem veszik fel.

Ha nekem éttermem van, és kellene oda egy szakács, akkor hiába van munkaerő hiányom, attól még nem veszek fel olyat, aki nem tud kellően jól főzni, mert az csak több kárt okoz mint hasznot. Programozás területen is dettó, egy demotivált angolul nem beszélő gányoló kódert senki nem vesz fel, hiába van munkaerőhiány, mert több kárt okoz, mint hasznot.

De mitől lennék motivált?

Nem a világot akarom megváltani, hanem tisztességesen megélni, normális munkahelyen, és lehetőleg a szakmámban dolgoznék. Ennyi!

De ettől még nem fogom ontani a "referencia" projekteket (ami többnyire otthon összekendácsolt monyák-kódot jelenteni, de oh ezt nem itt fogom kifejteni.), na meg nagyon sokat kellett tanulni az egyetemen, se időm, se pénzem nem volt különösebb "Projektekre".

Sőt! Gimnáziumból mentem egyetemre (tehát "gépet csak képen láttam" ahogy a szakközepesek mondanák), kb csak 3-4 hónap szakmai gyakorlatom van.

Ássam el magam? Vagy azért még tudok érvényesülni?

Nézd, nem ismerlek, tőlem aztán eláshatod magad!

Valami hobbiprojekt/referencia projekt mindenféleképpen kell, egyébként lehet az akár a szakdolgozatod is vagy valamelyik komplikáltabb beadandó, mi például az ELTEn csináltunk grafikus felülettel rendelkező aknakeresôt. Tessék, ez máris egy hobbi projekt, lehet gány a kód, de attól ez már valami.

De az én hobbi projektem egy a Java backend service volt, ami 10 percenként letöltötte néhány webes aukciós oldal legfrissebb mobiltelefon kategóriájú hirdetését, felparsolta a HTML-t, és ha bizonyos termék bizonyos ár alatt volt, akkor küldött róla egy e-mailt.

Nem egy hiperbonyolult projekt, de egyrészt így vettem nagyon jó áron használt telefont magamnak, másrészt pedig minden interjún le voltak nyűgözve tőle. A kódja nyilván elég gány volt, de egy junior fejlesztő hobbi projektjében nem is vár el senki production ready clean code-t, de az interjúztató szakemberek nagyra értékelték, hogy volt az életemben egy probléma (nem volt időm állandóan figyelgetni, hogy mikor tesznek fel jó áron használt telefont), és én pedig a programozói tudásomat felhasználva megoldottam azt.

#27

Aha, értem, köszi a tanácsot. Nekem ez kicsit nehezebb, egyrészt nem értek annyira a programozáshoz (:D annyi programozást tanultam, ami a tantervben volt, se előtte, se utána.), elsősorban járművekre szakosodtam (járműelektronika), otthon meg nyilván nem fogok összerakni egy autót a kertben :D (se eszközöm, se pénzem hozzá).

Szép estét.

Igen, a hobbi projektet specifikusan az informatikus álláskeresésre írtam (amit a kérdező is kérdezett).

Szép estet!

#23

...az pedig elképzelhetetlen a magyar embernek, hogy pár évig ne járjon nyaralni és a nyaralásra szánt pénzt vagy félretegye vagy pedig a fejlődésébe forgassa vissza. Mai generáció mantrája, hogy "Minden kell, méghozzá azonnal!"

Nagy probléma van az emberek fejében.