Az miért van, hogy sokszor a magyar ember "még a halála után" is dolgozik, az amerikai nyugdíjas meg beutazza a világot? Ez igazságtalan, nem? Vagy nem csak magyaroknál van ez a trend?

Az állami elosztású nyugdíjrendszer nem magyar találmány, s csak 1976-ban vált társadalmivá, azaz teljes körűvé. Elve a szolidaritáson alapul, ami azt jelenti, hogy az aktív állományú és munkaviszonyban dolgozóktól levont, valamint a munkaadójuk állam felé befizetett összegekből fizetik ki a már nem dolgozó és öregségi nyugdíjra jogosultak havi járandóságát.

Nyilvánvaló, hogy a munkaviszonyban állók a jövedelmük nagysága arányában bírnak hozzájárulni ehhez a szolidaritáshoz, aminek arányát hozzávetőleg megkapják nyugdíjazásuk alkalmával. Vagyis, a kiskeresetűek kevés összeggel "szolidaridálnak", a magaskeresetűek többel, és így alakul a nyugdíjuk is.

Az aktív dolgozók keresete nagymértékben függ iskolázottságuktól és a végzett munkájuk munkaerőpiaci értékétől. Minél magasabb végzettségű és összetettebb tudású valaki, annál magasabb a havi keresete is a jól fizető munkakörökben. Ez általános érvényű, persze előfordulnak ebben is torzulások.

Lehet következtetni a végzettség fokára és a jól fizetett állásokra, ha nézzük a mai több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülőt, akik közül mindössze 250 ezren kapnak havi 200 ezer forintnál magasabb havi összeget.

100-200 ezer forint között nagyjából 1,2 millióan kapnak, és bizony, 100 ezer alatt közel 600 ezren, amiből 47 ezren 50 ezer forint alatti összeget.

"Lehet következtetni a végzettség fokára és a jól fizetett állásokra, ha nézzük a mai több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülőt, akik közül mindössze 250 ezren kapnak havi 200 ezer forintnál magasabb havi összeget."

Azért ha jól tudom attól is függ mennyit dolgozott az ember, mennyire törődött azzal, hogy bejelentett munkát vállaljon. Érettségi + szakmunkás azért nem olyan rettenet magas végzettség? Mégis 250 ezres nyugdíj. Igaz, hogy ez 40+ év szorgalmas munka gyümölcse.

15-re:

a jól fizetett állásra. Természetesen ez a következtetés sem teljesen pontos, hiszen sokaknak magas a havi bevételük, de a legkevesebb, ami után Tb.-t fizetnek. Példa rá Kóbor János zenész (és társai) akik eléggé kevés nyugdíjat kapnak, de anno volt miből aprítani a tejbe. Ma meg a szerzői jogdíjak jelentik a biztos és gondtalan életet öregkorukra.