Van köztetek olyan, akinek viszonylag rosszul sikerült az állásinterjúja, mégis kiválasztottak?

Volt főnököm :D

Munkaügyi közvetítette ki, de nagyon nem akarta az állást. Vitte magával a három hat év alatti gyereket, hogy bocsi, nem tudja őket hova tenni, így is felvették :D

Attól függ, hogy mennyi jelentkező van.

Én tanár vagyok végzettségem szerint. Kezdő koromban pályáztam egy csomó céghez, vissza sem jeleztek.

Csak úgy kíváncsiságból felhívtam egy tanári álláshirdetést. Épp nyaraltunk. A diri nem volt bent, de! visszahívott. Mondtam neki, hogy 1 hétig biztosan nem tudok interjúra menni, mert nem is vagyok otthon. Megvárt. Úgy mentem be, hogy életrajzot sem vittem. Megkérdezte van-e szakirányú egyetemi diplomám. Mondtam van. Fél órán át próbált meggyőzni, hogy milyen jó hely ez. Mint utólag megtudtam, én voltam az egyetlen jelentkező augusztus 25-én. Szerintem teljesen zöldségeket beszéltem.

Kicsit sem érdekelt az állás, de végül elfogadtam, mert akkor nem volt más, 4 évig maradtam is.

Aztán váltottam. Többször is kellett munkát keresnem, és a legjobbnak ítélt állásinterjúim után nem is hallottam a cégekről soha többet.

Legutóbbi állásinterjúm egy AC volt, én úgy kezdtem a fejvadásznak, hogy nem is fogok elmenni, mert nem találom jó módszernek a kiválasztáshoz. Párszor már voltam, megalázó ott bohóckodni, és a szakmámba egyáltalán nem vágó kérdésekkel erőlködni a csoportfeladatokon, miközben a leendő munkakörömben egyedül kell majd dolgoznom.

Azt mondta a fejvadász, csak én vagyok, bármit teszek, felvesznek. IT-cég, compliance-re mentem, a linuxos kérdőívet konkrétan üresen adtam be. A személyes elbeszélgetésen közölte velem a pasi, hogy nagyon passzív vagyok, szerinte szeretem másokra hárítani a munkát. Ott is mondtam neki, hogy a leendő munkakörben egy saját országom lesz, amit egyedül viszek, nem lesz kire hárítani. És a korábbi munkahelyeimen is így volt, mindig egyedül feleltem egy országért, senki nem csinálta meg helyettem. Felvettek, de én magam is meglepődtem.