Mit jelent ha valaki haszonélvező egy házon?

Kb olyan mint most o.v.

Bármit megtehet, nem kell tulajdonosnak lennie(de lehet x%-ban ), lényege, hogy haláláig sérthetetlen.

"Van-e bármilyen beleszólása ingatlannal kapcsolatban (felújjítás károkozás, kiadás/eladás?"

igen, még eladni se tudod a haszonélvező beleegyezése nélkül!

"A haszonélvező nem egyenlő a tulajdonossal?"

nem, a haszonélvező úgy használja az ingatlant ahogy akarja, viszont kikötés hogy egyedül nem adhatja el

értelme: saját tapasztalatból tudok beszélni csak...

apám egy alkoholista pénzszóró nemtörődöm ember, úgyhogy mielőtt elszórakozná a házat átírtuk az én nevemre, de ő haszonélvezettel lakhat ott, nem adhatom el alóla a házat.

Ha tartozást csinál vagy bármi, akkor ő vonható felelősségre nem én.

Képzeld el a tulajdonos jogosultságait úgy, mint egy nagy kört. Pl. hogy a tulajdonos használhatja, hasznosíthatja, beengedhet oda másokat stb.

Ebből a haszonélvező jogosultságai, ha van, kb. majdnem az egészet felölelik, csak egy kis cikk marad meg a körből a tulajdonosnál. Tehát ha van haszonélvező, a tulajdonos be se mehet a házba, ha a haszonélvező nem akarja. Nem adhatja ki a házat a tulajdonos albérletbe, ha a haszonélvező ehhez nem járul hozzá.

Amit nem tehet meg a haszonélvező, az az ingatlan elidegenítése, tehát nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, nem cserélheti el az ingatlant a haszonélvező, ez az egy kis szelet marad meg a tulajdonosnak.

A haszonélvezet legfeljebb a haszonélvező élete végéig állhat fenn, le is mondhat róla a haszonélvező (akár pénzért cserébe). Ilyenkor, ha megszűnik a haszonélvezet, akkor a tulajdonos jogosítványai kiegészülnek a haszonélvezet miatt nem gyakorolható jogokkal, újra teljes lesz a nagy kör.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2-es válaszoló alkesz apja, ha akarja, holnaptól lecseréli a zárat és azt mondja, na fiam, fel is út, le is út, ide te be nem jöhetsz. A válaszoló meg ez ellen sok mindent nem tehet, legfeljebb eladhatja a házat egy uzsorásnak aprópénzért (aki szintén nem mehet be oda amíg az öreg él, de majd kivárja..). Vagy várhat, míg a faterja meg nem hal és akkor visszakapja a teljes rendelkezési jogosultságát.

Leegyszerűsítve: van egy házatok, aminek a szüleid által te vagy a tulajdonosa, viszont anyád és apád rendelkeznek a haszonélvezeti joggal.

A haszonélvezeti jog magasabb, mint a tulajdoni jog, tehát ezáltal a haszonélvező

Leegyszerűsítve: van egy házatok, aminek a szüleid által te vagy a tulajdonosa, viszont anyád és apád rendelkeznek a haszonélvezeti joggal.

A haszonélvezeti jog magasabb, mint a tulajdoni jog, tehát ezáltal a haszonélvező dönt arról, hogy kik laknak a házban, illetve a házzal milyen folyamatok jöhetnek szóba. Ezáltal egyébként akár bérleti pénzt is kérhetne tőled, teljesen jogosan.

A haszonélvezeti jog addig tart amíg az adott személy le nem mond erről a jogáról, vagy meg nem hal. Ha ez megtörténik onnantól kezdve, te mint tulajdonos leszel az egyedüli főnök a házban ;)

"A haszonélvezeti jog magasabb, mint a tulajdoni jog"

Ezt általában a közigazgatásban szokták mondogatni jól képzett ügyintézők (legalábbis én ott láttam, hogy ezt mondják az ügyfeleknek), és egyébként ebben a formában egy nettó hülyeség.

Nincs magasabb, meg alacsonyabb, úgy van, ahogy írtam, ezek a kizárólagos tulajdonost megillető jogosultságok egy-egy szeletei, amit eltérő személyek gyakorolhatnak ha van haszonélvezet.

Persze a puszta tulajdonjog az a gyakorlatban nem sokat ér egy darabig. Mármint hogy a tulajdonos csak elidegeníteni jogosult, de a haszonélvező gyakorolja a használathoz, hasznosításhoz (régi római jogi terminológiával: "gyümölcsöztetéshez") fűződő jogokat, kb. mindent, amiért érdemes tulajdonosnak lenni. Ráadásul a tulajdonost terhelik közben a közterhek, neki kell fizetni a helyi adókat, egyéb fenntartási költségeket, míg a haszonélvező használati jogába neki semmi beleszólása nincs, ha a haszonélvező akarja, akár bordélyházat nyithat a lakásban, és a tulajdonosnak ezt is tűrnie kell.

Igen, viszont az a tulajdonos, aki a haszonélvezet megszűnésekor lesz a tulajdonos, az már nem feltétlenül azonos azzal a tulajdonossal, aki akkor volt tulajdonos, amikor a haszonélvezetet kötötték. Egyrészt ugye a tulajdonos is meghalhat közben, és akkor mások öröklik a haszonélvezettel terhelt tulajdonát. Másrészt (és ez gyakoribb) a tulajdonos gondolhatja úgy, hogy mi a töknek fizessek évekig ez után adókat, fenntartási költségeket, szemétdíjat, mikor be se mehetek oda, mert a haszonélvező nem engedi. Na ilyenkor az van, hogy inkább eladja valami tőkés spekulánsnak, aki meg úgy van vele, hogy jó, nem baj, megvettem fillérekért, fizetnem kell az önkormányzati adókat, nem baj, de egyszer meghal a haszonélvező, ez meg egy 124 négyzetméteres budai villa, ha én leszek az egyedüli tulajdonos, akkor majd eladhatom sokszázmillióért és sokszorosan megtérülnek az eddigi költségeim.

Persze, egyébként, ha a haszonélvező nem tiltakozik az ellen, hogy a tulajdonos bármit csináljon, akkor a tulajdonos bármit csinálhat (ez tipikus ilyen családon belüli, ilyen-olyan okokból történő haszonélvezet létesítésnél). De joga az van ahhoz a haszonélvezőnek, hogy éljen az őt kizárólagosan megillető jogosítványokkal, és az Atyaúristen sem gátolhatja meg ebben jogilag, ha ezekkel élni is akar.

Történt már pár érdekes eset ebből kifolyólag, mikor a haszonélvező apa megkattant, paranoid skizofrén lett, és azt hitte, hogy mindenki az ellensége, de leginkább a tulajdonos hozzátartozója, mivel vele érintkezik a legtöbbször. És eldöntötte, hogy amíg ő él, addig úgy szívatja ahogy tudja.

Na, ilyenkor az ügyvéd se tud mást tenni, mint kezeit széttárja...