Miért adózunk, miért nem csiálja ezt az állam? :

Fedezet nélkül akkor sem tudsz pénzt verni/nyomni. A fedezet pedig az ország aranykészlete. Ha elköltöd az aranyat arra hogy pénzt csinálj, és azt visszarakod az arany mellé, akkor az eredmény ugyanaz, mintha nem csináltál volna semmit.

Elköltesz például 1000 egység aranyat, hogy abból 1 millió egységnyi fizetőeszközt hozz létre, melynek az összértéke 1000 egység arany: +1000-1000 = 0 - ugyanannyid marad mint amennyid eredetileg is volt, csak más formában tárolod.

0 egység aranyból nem tudsz 0-nál több pénzt létrehozni, hogy ingyen pénzed legyen és növelje az állam vagyonát.

Az "állami kincstár", ahogy írod, arra való, hogy a benne lévő pénzt felhasználják az állam javára.

Tehát ebből kellene házakat építeni, iskolákat és tanerőket fizetni, a rendőrséget vagy a tűzoltóságot stb. fenntartani.

Ami azt jelenti, hogy ezeket is fedezet nélküli, vagyis ahogy előttem írták, falevél értékű pénzzel fizetnék ki.

Tehát ennek sincs semmi értelme.

Na ezért bízzák az ilyeneket egyetemet végzett közgazdászokra! (Ugyanaz a helyzet, mint mikor vki perpetuum mobilét akar építeni, fizikatudás nélkül!)

Kérdező, ezeknek a megértéséhez nagyon sokat kell ám tanulni. Legyen most annyi elég neked, mint, amit itt is írtak: ez olyan lenne, mint falevéllel fizetni.

(És arra nem gondoltál, hogy ha a pénzek nagy része úgyis digitális formában, virtuális pénzként van jelen a bankszámlákon, miért nem írogatunk 0-kat az egyenlegek mögé? Ehhez még pénzt se kéne verni, papírt se kéne előállítani! :P)

"Fedezet nélkül akkor sem tudsz pénzt verni/nyomni. A fedezet pedig az ország aranykészlete."

Aranykészlete? Jó vicc, most se az van már mögötte.

"Aranykészlete? Jó vicc, most se az van már mögötte."

Van is infláció, és még nemis látjuk a végét!

1 kg kenyér ára (hogy csak egy létszügségleti cikket említsek) a '80.-as években 3,60 ft volt, ma 320 ft ugyanaz a kenyér.

Ugyanakkor a bérek nem növekedtek ilyen arányban.

Ha még több pénzt hoznának forgalomba, kérdező, ugyanaz lenne, mint az 1946.-os válság idején: a fizetésedből rövid időn belül épp csak a havi kenyérrevalót vehetnéd meg!

"1 kg kenyér ára (hogy csak egy létszügségleti cikket említsek) a '80.-as években 3,60 ft volt, ma 320 ft ugyanaz a kenyér.

Ugyanakkor a bérek nem növekedtek ilyen arányban."

Azért elég hasonlóan növekedtek a bérek is. 1980-ban bruttó átlagfizetés 4000-5000 Ft volt, ma több, mint 300 ezer forint.

Kenyeret meg 250 körül is kapni, legalábbis nálunk a pékségben annyi. De nem muszáj kenyeret venni, nem is egészséges örökké azt enni.

Szoval igencsak hasonlóan emelkedtek a bérek. A kenyér extrém példa mert azt mesterségesen tartották alacsonyan.

Ha az oldalon található hozzászólásokat és kérdéseket veszem alapul, nagyon kevés ember keres 300 ezer forintot, de a való életben is ezt látom.

És a kevesebbet keresőknek is ugyanannyiba kerül a kifli vagy a zsemle, vagy akár a hús és a mosógép is.

A kenyeret pedig csak példának hoztam fel hozzávetőleges árakkal, kár ezt szó szerint értelmezni.