Festményvásárlás befektetés céljából?

Aukció nem garancia rá hogy eredeti. Olvasd el: L. Erika:1millió először. Nagyon jól leírja milyen is az élet valójában, ráadásul festményekkel is foglalkozik.

Nem túl sok olyan magyar festő van, akinek megéri megvenni a képét befektetési célból. Egyes aukciós házak túlárazzák a képeiket, néha vannak árat felverő kamuvásárlások, nem ritka aukciós házaknál se a kérdéses eredetű vagy éppen hamisítvány. Az emberek többsége gyakran túlértékeli a saját képei értékét. Érdemes évekre visszamenőleg visszakeresni a kikiáltási és leütési árakat. Pl. a BÁV, Kieselbach, Virág Judit oldalán ingyenes az adatbázis. Érdemes emellett szakértőt kérdezni egy-egy képről, ha nagyobb értékű. Rengeteg hamisítvány forog a piacon jó nevű szakértő attesztjeivel (pl. Borbély László, de a továbbiakban ebbe nem mennék bele), de az Magyar Nemzeti Galéria is tömegével állított ki eredetiség igazolást hamisítványokra. Kell legalább jó tíz év tanulás, hogy az ember az alapokat elsajátítsa. A legegyszerűbb az, ha van megbízható saját szakértőd, aki segít. Elképesztő különbségek vannak akár egy adott művész képeinél is. Érdekes, de nagyon nehéz terep. Rozs János ún. kismester, képeibe nem érdemes fektetni, mert nem túl piacképesek.

Az axioart.com oldalon van elég részletes adatbázis, bár sokszor nincs megadva a leütési ár. Azt is figyelembe kell venni, hogy megfelelő eredetiség igazolás nélkül elég nehéz a piacon eladni, az aukciós házak sokat levesznek (a beadótól kb. 15%-ot, a vevőtől kb. 20-25%-ot). Gagyi kortárs galériák 10-20.000-et se érő iparosképeket adnak el 150-200.000-ért, ezeket kerülni kell. A képekben van pénz, de jobbára csak profiknak. Ha ennyire nem értesz hozzá, felesleges kockáztatni a pénzed.