"A saját kezemmel építettem fel ezt a házat, egyedül! " Hogyan? A többi lent.

Erős túlzás, hogy egyedül, de részedről is az, hogy ezt állítod.

A mai 50-60-osok a 70-80-as években építkeztek.

Akkor a házépítésre az OTP kamat 2,5% volt eleinte, később fokozatosan 3,5% lett (aztán egyoldalúan piaci kamatozásúra változtatták)

Plusz a szocpolt is megadták előre.

A munkáltatók is adtak támogatást, melyikük mit: kedvezményes kölcsön, kedvezményes fuvar, plusz szabadság.

Aki építkezett, az a szabadságát nem nyaralással töltötte, hanem az építkezésen dolgozott.

Szombat, vasárnap nem pihengetett, kirándulgatott, hanem a házát csinálta.

A pénzt a megtakarításából, az OTP kölcsönből, szocpolból, munkáltatói támogatásból és a fizetéséből vette. Sőt, a házaspár 2 tagjának fizetéséből, mivel jellemzően házaspárok építkeztek (tekintsünk el az akkori gazdag csemetéktől, akiknek a szülők toltak a segge alá lakást) Mivel akkor KMK volt, mindenki dolgozott (munkahelyen) Fizetett szabadság pedig akkor is létezett, így ha szabadságon is volt, fizetést akkor is kapott.

Javarészt évekig építkeztek.

Épp olyan a kérdésed, mintha a mai 50-60-os azt kérdeznék, hogy miért nem bírják ki a mai 20-30-asok, ha egy évben nem mennek a nyáron 2 hétre a tengerpartra, télen 1 hétre síelni Ausztriába és nem ehetnek minden hétvégén I.oszt. étteremben.

Én saját apámról tudok nyilatkozni pénzügyi + hozzáértés téren.

Agrérmérnök, tehát nem igazán konyított az építkezéshez.

Telket kapták a nagymamától ingyen nászajándékként, így az pipa.

Mind a ketten dolgoztak (mi 1 évesen mentünk a bölcsibe és édesanyám vissza dolgozni, hogy legyen pénz).

Akkoriban a tervezés és engedélyeztetés nem volt egy nagy valami, vettek egy kész típustervet a földhivataltól kb. egy heti bérükért minden engedéllyel.

Az alapot ugye csak méret alapján ásni kellett, azt kiásták ők hétvégén és munka után. Ugye akkoriban a munka úgy nézett ki, hogy reggel ment 6 körül és 4 körül haza, 5-re hazaértek és 2-3 órát dolgoztak + hétvégén.

Aztán a szociban mindenki úgy trükközött ahogy tudott: apám pl. 120 km-re járt dolgozni és erre kapott benzinpénzt, ami kb. annyi volt, mint akkoriban a fizetése. De beszereltek egy sima gázszettet a kocsiba és PB gázpalackról járt, így kb. 10%-a volt a költsége, mintha benzinnel járna. Persze a rendőr nem örült volna neki de akkoriban nem vették ezt olyan komolyan. Innen volt pénz szépen mindig anyagra.

Vett pár szakkönyvet, amikből megtanulta az alapokat, felbéreltek 1-2 kőművest a nehezebb, szakértelmet kívánó munkákra, de a falakat ők rakták, betonoztak, stb.. Igaz, nem lett minden tökéletesen derékszög és vízszint de egész jó lett az eredmény.

A tetőt csinálta egyedül ács, de segédmunkás ott sem volt, hanem fater hordta ami kellett. Meg természetesen víz és gáz szerelést.

És igen, lassan épült fel a ház, volt vagy 3 év mire elkészültek. Így adta ki a pénz és az idő.

Nálunk is apu építette annó a házat.. mondjuk inkább úgy, hogy felújította. Vályogházat kell elképzelni, aminek a szobái alaptalan, romos volt az egész. Ez lett teljesen felújítva, + kapott egy fürdőszobát. Ő úgy dolgozott, hogy este 17 órára hazaért és éjfélig csinálta, + hétvégente. Anyagiakat összedobták anyuval, ha volt pénz csinálták, ha nem volt, akkor nem dolgoztak. Hozzátenném még, hogy mindezt 2 gyerek mellett csinálták, mert akkor testvéreim már megvoltak.

Aztán mikor 16 éves voltam, hozzáépítettünk 2 külön szobát. alapját mi ástuk ki, betont mi kevertük bele, falat mi húztuk fel, vakolás, glettelés, villanyt, festést mi oldottuk meg. Egyedül a tetőt csinálta ács.

Mi kellett ehhez? józan paraszti ész, meg egy kis általános iskolában felszedett matek. a falat síkba kellett tenni, a cementes zsákra rá van írva a keverési arány keménység tekintetében, glettzsákon szintén ott a keverési arány.. villanyszerelést meg megoldottuk színt a színnel.. mégis működnek az alternatív kapcsolók, lámpák, konnketorok.

Annyi az eltérés az egészben, hogy mi építkeztünk 2 évig, 2 sz@ros szobát ami 25nm, addig most egy 100nm2es házat húznak fel a szakemberek 4-6 hónap alatt kulcsrakészre.

hozzátenném, hogy apu esztergályos, tesóm volt kőműves, de ő ebben nem vett részt, mert melózni kellett + ő sem a szakmájában dolgozik évtizedek óta.

A tervrajzot, építési tervet megrajzoltattuk.. aztán a tervező azt mondta, hogy az végzi az építést aki akarja.. legyen szabványnak és a tervnek megfelelő, kutyát nem érdekli, hogy építési vállalkozót vagy rabszolgákat bízunk meg vele.

Én ma kisgépek javításából élek, tudásomat magam szereztem meg munka mellett, tanfolyam nélkül.. mégis megélek belőle.. jobban, mint a főállásomból éltem meg!

Nyilván barokkos túlzás.

A mai 50-esek, 60-asok szeretnek nagyot mondani.

Jókat írtak előttem, még annyit hogy a rokonság is jött és segített. Ja és mindenki ismerősi körében akadt egy kőműves, aki mondta mit hogyan kell, és segített.

Régen sokkal több mindenhez értettek az emberek egyébként mint ma. El vagyunk kényelmesedve, és nem is értünk annyi mindenhez mint az öregek....

Akkoriban 10 éves voltam, édesanyám 2001Ft-ot keresett, faterom meg 3600-at és 400 000Ft hitelt vettek fel.

Fater munkahelyén választhatott kap extra 40 nap szabit 2 évre lebontva 20+20nap, a másik lehetőség meg az volt, hogy kap 2 havi bért 2*3600Ft-ot támogatásként. A szabit választotta, mivel soha nem tudott logikusan gondolkodni, segédmunkás 1500-2000Ft-ot kapott akkoriban egész hónapra, nah fater ezt a szerepkört "spórolta" meg :)

Mivel már 10 éves voltam, nekem is volt kijelölt terület, ahol napi 10 órában csákányoztam és lapátoltam az alap kiásásánál, később téglahordás piciből 2db nagyból 1 db. Kimondottan "imádtam" a reggel 5-ös ébresztőt, gyere megyünk építkezni, 8-ig téglapakolás reggeli, utána meló délig, majd ismétlés vacsoráig, vagy az általam várva várt esőig, de sajna ritkán jött.

Amit imádtam a falú határában levő szeméttelepen való kutakodást, építőanyag vadászatot. Sokan oda hordták ki az építési és bontási törmeléket, találtam lefóliázott cementet, meszet, sarokvasat, téglát, mindent.

Emlékszem milyen büszke voltam magamra, hogy a bodzásban rátaláltam egy félig betemetett gödörre tele égetett téglával. Persze ezt pár nappal később megbántam, mert reggel 6-tól este 8-ig a gödröt ástuk, majd a téglákról levertük a cementet és mikor elég összejött, akkor felpakoltuk a bérelt traktorra.

Képzelheted mennyire utáltam miután az egész nyarat ott töltöttem!

Kérdező régen, ha szabin voltál, akkor is kaptál fizetést, ha majd munkáskorba lépsz ezen ne lepődjél meg, még ma is így van :)

"Az egyedül építettem a házat" kifejezés azt jelenti, hogy nem generálkivitelező csinálta. Nyilván nem minden feladatkört és nem egyedül csinál az ember, de részt vesz az egyes műveletekben, rendszerint a culáger/segéd/anyaghordó munkakört jelenti.

Attól, hogy 11 évesen az alsó szint elektromos kábelezését a bekötést kivéve velem csináltatták, nem jelenti hogy értenék a villanyszereléshez. Szimplán adott volt a feladat a műanyag gégecsőbe húzzam be a kábeleket, fémnehezékben végződő madzagot áthúztam rajta, a madzag segítségével meg a kábelköteget. Az alkaromnak megfelelő hosszot kellett hagyni a cső mindkét végén az elektromos kábelből.

Kerítésépítésnél a kiásott bedeszkázott formát kellett kirakni a szeméttelepről bányászott anyaggal, a szélére a szép téglákat, a közepére a törmelék betondarabokat, ha megvolt 1 sorozat leborítani malterral a hézagkitöltésre, megnézte a szaki, majd rakhattuk a következőt.

Festésnél a melléképületet mi gyerekek meszeltük ki, a disznók soha nem panaszkodtak rá :)