Sikeres emberek, ti minek köszönhetitek, hogy azok lettetek?
Nem vagyok 100 milliók birtokában, de nincsenek gondjaim.
Ezt egyrészt annak köszönhetem hogy folyékonyan beszélek 2 idegen nyelvet, jónak mondanak szakmailag, szeretem a munkámat, valamint 5 éve megléptem azt a döntést hogy többet nem dolgozok Magyarországon.
Ennyi elég is a boldoguláshoz.
Én Magyarországon élek, nő vagyok, és nagyon jól keresek, megvan mindenem, és nem kell megnéznem mit mennyiért veszek!
Két diplomám van, két nyelven beszélek. Vezető pozícióban dolgozom. 29 éves vagyok.
Először is szeretném megköszönni annak, aki eddig hozzászólt.
Szóval diploma/piacképes végzettség, erős nyelvtudás, és 2/3 esetben külföldi munkavállalás. Ez még nem statisztika, de azért egy trend felfedezhető. :D
Hamarosan meglesz a mérnöki Bscm és angolul+németül én is jól tudok, szóval bizakodó vagyok.
Kicsit elcsépelt, de sok helyen mondják, hogy kitartás, szorgalom, magabiztosság, jó kapcsolatok kellenek a sikerhez. Ebből a nézőpontból esetleg hozzászólások?
Szerintem a kulcs a motiváció. Van akinek elég egy tingli-tangli meló, amivel kihúzza hó végéig, talán félre tesz egy kicsit és nem érzi azt hogy többre is képes lenne, vagy nincsenek olyan céljai amikhez több kell. Elvan a langyos vízben.
És van akit frusztrál ha alulfizetik, mert többet akar az élettől mint egy lakótelepi 2 szobás lakás. Próbálja kihozni magából a maximumot, ha kell külföldre megy, képzi magát, szakmát vált hogy előre lépjen.
Ha nincs motiváció, nincsenek céljai az embernek akkor persze hogy nehezen jut előre.
Hasonlóan vagyok én is, mások sikereiben a motivációt látom, nagyrészt ezért is írtam ki a kérdést.
#7: Én sokáig teljesen egyértelműnek gondoltam, hogy mindenki gazdag (bár kinek mit jelent) szeretne lenni, és megtesz ezért mindent.
Asszem egyetem elején kezdett derengeni, hogy az emberek nagy része nem hajlandó tenni érte, tényleg csak "elvan a langyos vízben", legfeljebb álmodozik a lottó ötösről, meg szidja azokat, akiknek jobban megy nála.
Az, hogy mindennél jobban vágytam a sikerre, önmagában még nem lett volna elegendő. Kellett még egy kis plusz, ami hozzásegít a győzelemhez.
Az én esetemben ez a plusz a szárazkorpa volt.
Az áttörést esetemben az hozta meg, mikor a szerelmem így szólt hozzám: "Béla, maga kedves fiú, csak kár, hogy proli, meg hogy ilyen csúnya. Ha meg ilyen rohadtul izzad a tenyere, miért nem tart egy kis szárazkorpát a zsebében?"
Innentől kezdve mindig ügyeltem rá, hogy legyen nálam szárazkorpa, ami megnyitotta előttem az érvényesülés útját. Ezért tettem elsősorban jó benyomást Leninre, aki nem adott a külsőségekre, de az izzadó tenyértől gyilkolni tudott volna. Amikor a vöröskatonák átvizsgálták a csomagjaimat, megtalálták a korpászacskót, és tanácstalanul mutatták Vlagyimir Iljicsnek. Ő erre elmosolyodott, és elzavarta katonáit a cuccaimtól.
Ami még fontos, hogy, akárcsak a korábbi válaszadók, 1919 óta én sem dolgozom Magyarországon.
Üdv:
Kun Béla
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!