Kezdőoldal » Üzlet és pénzügyek » Egyéb kérdések » Szabadalmaztatás, ehhez...

Szabadalmaztatás, ehhez kapcsolódó dolgok hogy működnek? Konkrét példa lent.

Figyelt kérdés

Egy filozófikus beszélgetésen merült fel, hogy ha nekem lenne egy jó ötletem, például egy speciális gép, de a szaktudásom hiányzik hozzá: ilyen esetben hogyan működne a dolog?

Ha van egy ötlet és mondjuk tőke hozzá, mi véd meg, hogy a felfogadott mérnök (cég) ne nyúlja le az ötletet és adja el saját fejlesztésként?


2015. jan. 4. 11:24
 1/5 anonim ***** válasza:
A szabadalom is megvéd, de ha bizonyítani tudod, hogy az a te ötleted volt és azt ő lenyúlta, akkor szabadalomra sincs szükség.
2015. jan. 4. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:

Igen, csak a szabadlmat pontos műszaki specifikációval adják ki, és ugye pont ez a rész, amit hozzáértőnek kellene elvégeznie általános, laikus utasítások szerint.


Kicsit hülye példa, de ha kitalálnám, hogy fodrászrobotot fejlesztek, akkor én laikusként annyit tudnék elmondani egy mérnöknek, hogy kell a gépbe letapogató, ami a fejméretet és a jelenlegi hajformát/struktúrát letapogatja. Utána ehhez képest irányítaná a fésűt, ollót, szárítást.

De nem tudom, hogy a letapogatáshoz lézer, ultrahang vagy egyéb kell. Ennyire általános leírást meg nehéz levédeni, viszont hozzáértőnek ötletet adhat és ő dobná piacra a fodrászrobotot.

2015. jan. 4. 12:12
 3/5 anonim ***** válasza:

Ha bevonsz egy második személyt is a szabadalmaztatásba, akkor illik őt is megnevezni a szellemi tulajdonosok között. De legyünk őszinték: így te igazából álmodsz valami szépet, ő meg megcsinálja, tehát ha kicsit elfogult akarnék lenni, azt is modnhatnám, hogy övé volt a munka oroszlánrésze. Olyan feltalálót én még nem igazán láttam, aki nem tudta lerajzolni a találmányát és elmagyarázni, hogy működik.

Tehát a "kié a szabadalom?" kérdése voltaképp megeggyezik a "kié a műszaki megvalósítás?"-al, magyarán a zsozsó nem az ötletre jár, hanem a megoldásra. Ha valaki feltalálna egy időgépet, akkor nyílván nem követelhetné egyik science fiction író sem a részesedését, csak azért, mert ő erről már írt és esetleg az ő ötlete motiválta a kutatókat.

Konklúzió: akinek van egy ötlete, ami szerinte világmegváltó, az vegye a fáradságot és nézzen utána, hogyan lehet megvalósítani.

2015. jan. 4. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:

Nem vagyok benne biztos, hogy jogilag ez így működik.

Egyik munkahelyemen ingatlanfejlesztéssel foglalkoztak (speciális ágazat) ésaz egyik mérnök kávészünetben pampogott, hogy az ő fantasztikus ötletét használták fel az egyik új projektnél, az anyacég is nagyon örült neki.


A főnök meghallotta ezt és mondta, hogy valóban az ő ötlete volt, viszont ha átolvassa a munkaszerződését, őt pont ezért fizetik. Hogy munkaidőben felhasználják a kreativitását, szakértelmét és amit ott alkot, az a cég tulajdonává váljon.


Ezért feltételezem, ha ötletem és pénzem lenne, akkor az alvállalkozó műszaki cég/ember az én alkalmazottamként funkcionálna a projektre. Mivel én finanszíroznám, ezért a feltételeket is én szabhatnám meg. Titoktartási szerződés, magas büntetőösszeggel, valami ilyesmi.


De lehet, hogy létezik akár olyan jogszabály is, ami ilyen szerződés esetén a megbízót/befektetőt/ötletgazdát védi és akár le is állíthatj a gyártást, ha a megbízott megkerüléssel próbálkozik.

2015. jan. 4. 12:58
 5/5 anonim ***** válasza:

Igen, vannak ilyen agyafúrtan megfogalmazott szövegek, hiszen a munkáltatónak nem érdeke, hogy a saját munkavállalóiból legyen a konkurenciája. Kutatóegyetemeken, innovációval foglalkozó cégeknél ezért ezt bele szokták írni a szerződésebe, ezért nem John Fogerty meg Hans Jürgen nevén vannak pl. az xy műanyag szabadalmai, hanem a Dupont meg 3M nevén. Az már a cég dolga, hogy a befolyó összegből hány %-ot hajlandó megosztani a konkrét fejlesztőkkel. Talpraesett emberek azért ki szokták harcolni maguknak minimum a 15-20%-ot.

De ez nem egyenértékű azzal, hogy te felbérelsz egy irodát, akik gyártanak neked tervrajzokat. Egy autógyár (mondjuk Audi) esetében rengeteg olyan tényező van, amit a munkavállalók nem tudnának saját maguk előteremteni a kutatáshoz: milliós mérőgépek, prototípusgyártásra lehetőség, tesztek, vegyészeti háttér, multinacionális kapcsolatok, stb. Ezek voltaképp "tudásbázisok", K+F. Ha a te példádat nézzük, te mindössze egy kiinduló pontot tudnál biztosítani - a legtöbb cég/mérnök feltehetően csak igen nagy honorárium fejében mondana le a szabadalmi jogáról a javadra. De ha csak ennyiről van szó, az is megoldható, hogy ők bejegyeztetik saját nevükre a szabadalmat, te pedig azt megvásárolod (szabadalmi jog átruházható).

Mikor persze sem egyik, sem másik fél nem hajlandó engedni a saját részéből, mindig szoktak parázs viták kialakulni, hogy ki mit adott bele a projektbe. Ezért kell pontosan dokumentálni minden egyes részletét (meg ahogy írtad is, kismillió szerződést írni). Az alapötlet jó dolog, de ha nem tudod tételesen megmutatni, hogy a robot szoftvere, mechanikája, designja vagy egy-egy részletei egyértelműen hozzád köthetőek, akkor semmid nincs. Megint csak az időgépre tudok visszautalni: mondhatom én majd 20 év múlva, hogy én is úgy képzeltem el, hogy egy fejre húzható masináról van szó, ezért kérem a részemet a szabadalmi jogokból, ha nem tudom valamivel bizonyítani, hogy a gép működéséhez esszenciálisan kötődő részekhez közöm van, akkor cseszhetem.

2015. jan. 4. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!