Megváltozott a pénz értéke, vagy csak hirtelen nőttem fel?

Isten hozott a Való Világban. Annyi történt, hogy kinyílt a szemed, mint egy kiscicának.

Okosat nem tudok mondani....igen, ez a nagy helyzet.

Gazdaságilag szar az ország, ez tény. Szarok a fizetések, szar melók vannak.

Ha viszont elszánt vagy, valamiben kiemelkedően jó vagy (ez majdhogynem bármi lehet), simán lehet "királyi" életed.

Sok ismerősöm baromi szar helyzetben volt, most meg az egyiknek pl sls-e van, másiknak egy 7-es bömcsi. Lazán megtudták venni. Nem maffiózók, nem vettek fel 100 misi hitelt. Elszántan tanultak/tanulnak és jó munkahelyet szereztek.

Én magam is tudnék nagyon jól fizető állást szerezni, illetve olyan + melókat elvállalni amivel arany életem lenne. De nem teszem, mert lusta vagyok, nem vagyok kitartó. Beletörődöm a sokkal rosszabba is. Ezzel így van majdnem minden ember, csak nem vallják be maguknak. Mindig egyszerűbb azt mondani, hogy szar ez, szar az, ez miatt nem megy meg az miatt se.

Hasonló kérdést pár hónapja már tettél ki (te voltál, ugye? :) a designról meg az intim kiskertről meg társairól.

Akkor is azt tanácsoltam, amit most is fogok.

Álmodozni lehet, jó is az, de REÁLISAN is gondolkodj és lépésről lépésre teremtsd meg magadnak az élhető minimális szintet.

Ne azonnal egyedi építésű intimkertes stb. családi házat akarj- ennyi idősen nekem sem, meg még sok másnak sem volt.

Ellenben ha már első lépésként tudsz függetlenedni a barátnőd szüleitől és egy kis lakást össze tudsz hozni (akár hitellel, lakáskasszával stb. is), ha már van kultúrád a megtakarításokat illetően, akkor lehet esélyed. Bár nem 1-2-3 év alatt és nem könnyen.

Az különösen bicskanyitogató ebben a kérdésedben is (a másik, előzőben is volt pár ilyen), hogy "kommersz kutyaól" és társai.

kicsit azt érzem (és tényleg ne bántódj meg, de értékeld helyén a kritikát), hogy te egy picit magas lóról nézel le magad körül mindent. Tudod a kommersz kutyaól is valakinek a vagyona, ami máris több, mint amit te most magadénak tudhatsz, főleg, hogy 24 évesen még nem tudtál lábra állni önállóan... egy picit nagyobb szerénységgel, több tisztelettel és tervszerűsíthető elképzeléssel többre mennél.

Próbáld az álmodat nem azonnal megvalósítani (és közben ne lenézni másokat, mert nekik nem a design a legfontosabb), hanem igyekezz saját kis "üzleti tervvé" formálni, számszerűsíteni és kitalálni, hogy mit kell ahhoz tenned (mennyi havi bevétel vagy megtakarítás szükséges, hitel stb.) hogy egyáltalán belevághass valamibe ezen az úton.

Neked szerintem kifejezetten jót tenne egy önálló albérlet, hogy szembesülj azzal, hogy mennyit ér a munkajövedelmed (már ha van) és egy normál havi megélhetés mellett máris tisztábban láthatod, hogy esetleg túlzóak az elképzeléseid ebben a formában.

Persze az is lehet, hogy találsz valamilyen jó megoldást, de azt sem itt a GYK-n siránkozva, más házát lekutyaólazva fogod meglelni, hanem munkával, tervezéssel.

Minden jót.

Utolsó (hosszabb) válaszoló vagyok ismét.

Lehet, hogy a te felfogásod szerint az én budapesti zöldövezeti házam is egy kutyaól. Mérhetetlenül bántó és lenéző továbbra is az a stílus, ahogy más (többség!) vagyonáról nyilatkozol. Egyben gyerekes is valahol.

Főleg úgy, hogy SEMMID sincs, nemhogy házad...az öntudatod viszont úgy tűnik megfelelően kárpótol mindezért.

Nem lehet inkább, hogy savanyú a szőlő?

Én is szívesen laknék mondjuk a 12. kerületben, az Orbánhegyi vagy Istenhegyi út környékén vagy az erdős Zugligetben (és ez még csak a fővároson belüli kívánságlista...)- más meg kezét-lábád törné, hogy abban a kerületben éljen, ahol most én (nem a 8., 9., vagy hasonlók :)))

A véleményed az ami, tényleg nem megbántai akarlak- de a te álmaid teljesüléséhez SEMMIT nem tesz hozzá az, hogy az ország TÖBBSÉGÉT mélyen lenézed. Hosszú távon ez a pökhendi stílus is akadályozni fog, akár már egy új munkahelyen is, vagy a feljebb lépésben, vezetővé válásban (már ha egyáltalán)...

Amit te tervezel, az nem az 50 MFt-ig terjedő értékhatár (mint kb. az én "kutyaólam" és egyéb "szemétre való" ingatlan értékeim)- olyan vízióid vannak, amihez már nem egy átlagot kissé meghaladó munkaviszonyból vagy egyéni kisvállalkozásból visz az út.

Ezt kellene megértened.

Vannak a nagyzó hóbortjaid és van a keserű valóság, hogy valahol (gondolom) vidéken, egy kistelepülésen élsz a barátnőd családjának nyakán és eljársz valahová dolgozni egy kevésbé megbecsült bérezésért, egy nagy szaktudást nem igénylő beosztott munkakörben.

Hogy az ebből fakadó kisebbrendűségi érzésed vezet ezekhez a valószínűleg teljesíthetetlen elvárásaidhoz, vagy egyszerűen csak a valóságot nem akarod meglátni azt innen ismeretlenül bizony nem tudom.

Azt viszont igen, hogy a felnőtt léthez az is hozzátartozik, hogy megtanuljuk, hogy "hol a helyünk"- bocsánat, ez megint nem volt túl szép írásban.

Természetesen törekedni kell arra, hogy azt a "kasztot", amiben most benne vagyunk egyáltalán megtartsuk vagy abban előre lépjünk, esetleg egy szintet tudjunk egy élet munkájával feljebb lépni, több generáción át többet is- de bizony el kell fogadni azt, hogy valószínűleg az emberek 99.999%-a bárhol a világon nagyjából azon a szinten, abban a "kasztban" marad, ahol a felnőttkor beköszöntével.

Igen, vannak kirívó, inspiráló, motiváló példák, az utcagyerekből milliárdossá vált történetek- de ott mindig van valamilyen szerencsés helyzet, egy kivételes tudás, egy eredendően új találmány vagy innováció stb.- ettől más, mint a nagy többség.

És hidd el, külföldön is eléggé hasonló a helyzet, csak a vagyoni-jövedelmi határok, megélhetési költségek, előmeneteli lehetőségek, demokrácia stb. kicsit mások. De ott kint te ugyanúgy nem élnél egyedi tervezésű házban intim kertekkel ahogy itt már előadtad a kívánságaidat.

Így nem lebeszélni szeretnélek én semmiről- de ha már a vágyálmok megvannak, nézzük meg, hogy mi a valóság, honnan kellene eljutni a 100 MFt feletti vagyonhoz- milyen készséged, képességeid, hajlandóságaid vannak, ami ehhez hozzásegít.

Lehet, hogy egyszerűen nem kellene ennyit pörögnöd a tmán, az elégedetlenkedésre, morgásra fordított időt pedig inkább tanulásra, jövedelemszerzésre vagy lelkileg valamilyen feltöltő tevékenységre fordítani?

Lehet, hogy mindezektől nem lennél gazdagabb, de boldogabb, elégedettebb igen.

5. és 7. válaszoló vagyok ismét.

Hát Zugligetben és környékén nem csak villamosmegállók vannak és tényleg szánalmas, ahogy ezt bírtad kihámozni a mondandómból.

Lehetséges, hogy nem ártana egy picit revideálni a hozzáállásodat, lényeglátásodat és az elérni tervezett céljaidat és ha már ilyen behatóan ismeret a budapesti ingatlanárakat (a villamosmegállóból ugye :), akkor itt egy kis ízelítő, talán érthető:

[link]

itt se villamos, se hajléktalan nincs a képen :)

Vajon olcsó marketingfogás lenne csak? :))