A tőzsde lényegében erről szól?
Szal vannak cégek, vállaltok, akik eladják a részvényeiket, ami lényegében jelképesen maga a vállalat.
Így tulajdonjogot is szerzek?
Aztán én ezt megvehetem, ők meg megkapják érte a pénzt.
Ők tele lesznek, nekem vannak részvényeim, amik hol kevesebbet érnek, hol többet.
Ha jókor adom el akkor keresek rajta, ha rosszkor akkor bukok.
Aztán, hogy mennyit keresek az határozza meg, hogy vagy nagyon ráéreztem és jókor vettem részvényt, így csak párat vettem, de mivel nagyon felment az áruk így azzal a párral is hülyére kerestem magam,vagy kis mozgásnál vettem rohadt sokat és emiatt sok a nyereség?
Illetve fordítva?
Mi ebben akkor a trükk?
Jól látom, hogy itt inkább az a fontos, hogy képben legyen az ember a gazdasággal, átlássa, hogy mi mire van kihatással és a szerint fektet be?
Frei Tamásnak volt a könyvében, hogy akinek a japán katasztrófa közvetlen bekövetkezésekor volt esze az a helyi telefonrészvénytársaságba fektetett, mivel rengetegen telefonáltak akkor és emiatt felment az áruk azoknak a részvényeknek.
Kössz a válaszokat.
Azt nem értem még, hogy ha veszek részvényt akkor az nekem fial önmagában pénzt vagy feltétlen eladni-venni kell, hogy több legyen a pénzem?
Tehát itt a telefonos példa.
Veszek mondjuk rögtön aznap részvényt.
Másnap már kétszer annyit ér és ki is szállok belőle, jól jártam mert dupláztam az összeget(gondolom ez eléggé messze áll az igazságtól, de nem akarok belemenni)
De mi van akkor, ha nem szállok ki és hagyom hogy egyre fentebb menjen?
Kapok a telefonosoktól pénzt?
Másképp mi értelme bent maradni, hiszen idővel úgy is bukó lesz és nem fogja senki megvenni, sőt az se kizárt, hogy már másnap nem tudom majd eladni, mivel mindenki bevásárolt, aki meg még nem az azt mondja, hogy ennél jobban már nem fog felmenni, vagy ha fel is akkor se éri meg kockáztatni, mert mindjárt bukó, szal hagyjuk ...
válasza:"A telefonosoktól nem kapsz pénzt"
Dehogynem kapsz pénzt tőlük! Ezt hívják osztaléknak, és végső soron ez az, ami miatt bárki is megveszi a részvényt. Ha ez nem lenne, akkor az egy zéró összegű játék lenne, valaki azt nyerné, amit más elveszített, akkor csak egy óriási buborékot fújnánk, ami végül kipukkanna. Lásd a 17. századi holland tulipánok esetét! ( [link]
12:25
Na erre gondoltam, mert ha nem kapok jutalékot vagy bármit akkor most lehet itt eladogatni-venni, de lényegében egymásnak passzolgatjuk a hamarosan robbanó bombát.
Vettem 100 forintért, más megveszi tőlem 200-ért, de ki az, aki ad még érte 300-at?
Mondjuk akkor, ha tudjuk, hogy max 350-ig mehet a buli, mert csoda lenne, ha 350 felé menne?
Senki, mert okké, hogy ő meg megveszi 300-ért, de nem tudja eladni már 400ért, de még 350-ért se senkinek, mert nem keres rajta.
Így viszont 200-nak se érdemes megvenni, mert kinek adja el?
Így ha nem megy el 200-ba akkor én se veszem meg 100-ért:D
Én úgy gondolom valaminek kell közötte lennie.
válasza:Nem mindennek esik le az ára.
OTP: 100 forinton vezették be a tőzsdére, a mai ára 4000 forint.
Aki a bevezetése óta eltelt kb. 20 évben nem csinált vele semmit, csak tartotta, az mostanra meg 40x-ezte a pénzét.
MOL: 1000 forinton vezették be. Aki az utóbbi 20 évben nem csinált semmit, csak tartotta a MOL részvényét, annak a pénze most 14x-esét éri.
Richter: Mai áron 100 forinton vezették be, most 4500-at ér -> 45x-öződés.
Stb-stb. Ezeknek az ellenkezőire is léteznek példák, de a lényeg: Ami egyszer felmegy, az nem feltétlenül esik vissza a kezdeti szintre! Ez is, meg az is megtörténhet. Érted?
Befektetsz egy apró cég részvényeibe 10 forinton. Az a cég egy elképesztően nagy céggé változik és a mérete (bevétele, profitja, mindene) százszorosása nő. Akkor a részvénye is valószínűleg. És semmi esélye, hogy a részvény a régi mélységbe zuhanjon, maximum ha csőd lesz. A részvényeket nyilván nem örökké kell tartani, hanem bizonyos ciklusokban. Csak az emberek általában túl rövidlátóak és nem szívesen tartanak részvényeket 3-5-10-15 évig.
válasza:Még annyit fűznék hozzá, hogy a tőzsde önmagában nem feltétlen csak a vállalati részvényekkel (vagy határidős árutőzsde) való kereskedés helyszínét jelenti, hanem tágabb fogalom, szaknyelven koncentrált piac, ahol egyszerre sok eladó és vevő koncentrálódik egy többé kevésbé standardizálható, homogén termékre.
Pl. Hollandiában van sajttőzsde (sajtpiac) stb.
Ami meg még fontos így alapszinten, hogy az egész dologban a kulcs az osztalék (tudományosabban megfogalmazva a várható pénzáramok és azoknak a jelenértéke). Ez képezi a részvények értékét és ezért veszik a piacon fel alá. Enélkül természetesen az egésznek nem lenne értelme. Az értékére meg számos tudományos irányzat, modell, elmélet létezik, de a mainstream (fundamentális érték alapú, hatékony piacok feltételezése) szerint a jövőbeli várható pénzáramok (osztalékok) ugye mind a vállalat jövőbeli teljesítményétől függnek, ami egy bonyolult sztochasztikus változó, és a vállalat jövőjére vonatkozó információk épülnek bele az árba, annyit fog érni amennyit (a piaci szereplők szerint) tejelni fog osztalékban a jövőben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!