Miért siránkozik mindenki, hogy mekkora válság, meg szegénység van, és "nincs pénz kenyérre"? Bővebben lennt.
Én Budapesten élek, lehet csak itt van így(bár az ország más pontjain élő ismerőseim is hasonlókról számolnak be általában), de nekem a következő tűnik fel:
- a középiskolákból kimenő fiatalok 70-80%-ának a kezében cigi(nem is az olcsóbb fajta), energiaital, családonként azért minimum minden 3. nagykorú embernek napi 1 doboz cigire futja
- majdnem minden fiatalnak legalább 50-100.000 forintos telefonja van, nagyon sokuknak minimum egy iPhone4, vagy Galaxy S2. Igaz ez rengeteg fiatal, középkorú felnőttre is
- gyakran hétköznap is előfordul, nem csak este, hanem délután is, hogy 10 belvárosi hatáskörben lévő kocsmából, kávézóból, szórakozóhelyből 6-7-ben gyakorlatilag nem találsz 2-3 emberre való szabad helyet. Hétvégén ez hatványozottan igaz, egyes helyekre alig férsz be(Akácfa söröző, Szimpla, Morrison's, stb., stb.), sok tizenéves gyakorlatilag minden pénteken, szombaton mocsárrészegre issza magát(volt erről valami statisztika nemrég, hogy a havi, több, mint 5-ször lerészegedő 14-18 évesek aránya 30% talán), természetesen anyuci, apuci pénzéből. Ugyanez igaz a Mc'Donaldsokra, meg mindenféle gyorsétteremre.
- gyakorlatilag minden fiatal nagyon jól öltözött, legtöbb lányon egy kg. smink, meg avonos, oriflamees dolgok, ami szintén nem havi 1000-2000 ft-ba kerül.
Kövezzetek meg, tegyetek máglyára, égessetek bilogot a bőrömbe, de szerintem ez egyáltalán nem nevezhető szegénységnek, ha a legtöbb embernek a fennt említett szórakozásokra/luxuscikkekre van pénze. Mielőtt valaki azzal jönne, hogy én csak irigykedek, leszögezem: egyáltalán nem vagyunk csövesek anyagilag, félre tudunk tenni pénzt a hónap végén, nyaranta el tudunk menni 1 hétre nyaralni, és télen pár napra síelni.
F/22, mérnök-informatikus szakra járó egyén, aki egyetem mellett heti 20 órát dolgozik.
Jó a kérdés, én is szoktam csodálkozni ezen. Azon is, hogy egy ismerős állandóan sír, hogy ilyen meg olyan rossz neki és mennyire nincs pénze, micsoda létbizonytalanságban él, utána meg azt ecseteli, milyen szuper az új okostelefonja.
Értem én, hogy sokaknak rossz, de a leghangosabban síróknál azt látom, hogy annak ellenére, hogy nálam sokkal kevesebbet keres és bizonytalanabb is a pozíciója, de sokkal jobb technikai kütyükkel van felszerelve. Jobb a telefonja, jobb a tévéje, a legutolsó wii játékai megvannak a gyereknek.
Nem vagyok irigy, nekem olyan van amilyen pont elég az igényeimnek, csak akkor ne kelljen egy félórás panaszáradatot meghallgatnom, hogy NEKEM milyen jó, mert jobban keresek, mert időben kifizetnek és nem késnek hónapokat a fizetésemmel.
A statisztikusok erre mondják azt, hogy nem reprezentatív a mintavétel.
Én is mondhatnám, hogy mit siránkoznak, amikor az utca végi étterem előtt mindig 0-2 éves BMW, Merci és Lexus SUV-ok állnak és az egyetemen se járnak rongyokban és minden 3. embernek almás telója van. Valamint a "dizsiben" is sokan 3-6 ezret hagynak ott fejenként...
Igen ám, de az utcavégi étterem a város egyik legjobb és legdrágább étterme a villanegyedtől 500m-re, az egyetem az orvosi egyetem, a diszkó pedig egy külföldiek által is felkapott hely, ahol 800 Ft egy sör.
Mit akarok ebből kihozni? Azt, hogy akinek anyagi gondjai vannak, az általában nem jár étterembe, örül ha heti 1x meg tudja venni a húst sosem látott párizsit a Tescoban és szórakozni sem, maximum valami lepukkant kocsmába, ahol 100Ft-ból lehet 2-3dl tablettás bort inni. Menj ki a külvárosba vagy egy vidéki kisvárosba, ott olyan fiatalok is vannak, akik még télen is egy 10 éves szakadt tornacipőben vannak...
Magyarul, ha a magyar valóságot akarod látni, akkor ne pesti belvárosban nézelődj.
"Kövezzetek meg, tegyetek máglyára, égessetek bilogot a bőrömbe, de szerintem ez egyáltalán nem nevezhető szegénységnek, ha a legtöbb embernek a fennt említett szórakozásokra/luxuscikkekre van pénze"
Egyáltalán nem fog ilyen történni, csupáncsak naiv vagy és vak. Látsz tízezer embert, (és ezzel sokat mondtam) és általánosítasz 10 millióra. Elhiheted, a nyugati élethez képest sehol nem vagyunk, sem életszínvonalban, sem biztonságban, sem nyugalomban. Nincs munkahely, az ország szép lassan összeroppan.
Egy valamit viszont nagyon jól látsz: apuci, anyuci pénzéből rúg be, sminkel, gyorséttermezik. Aztán majd eltelik még 10-15 év és apucinak, meg anyucinak se lesz már mit tukmálni, a kölök meg nem talál munkát, vagy jó esetben minimálbérest, oszt majd csökken az ájfón meg a meki.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a dinnye szülők képesek zsíroskenyéren és rántottlevesen ellenni, csak azért, hogy a gyereknek jusson drága telefonra, menő göncökre.
És a fiatalokból nem kell kiindulni, a mekiben szerzett lovettáját sokszor az utolsó fillérig magára költheti, nem az ő gondja a napi háromszori étkezés és a rezsi költségeinek előteremtése. Ha már nekik is önálló háztartásuk és családjuk lesz, akkor kénytelenek lesznek tízszer meggondolni, hogy mire adják ki a fizetést.
"Az a néhány százezer ember, akinek nincs oka panaszra, nem olyan nagy arány ám a 9-10 millióhoz képest!"
Az én ismerősi körömben azok sírnak a leghangosabban, akiknek megvan az okostelefon meg a legújabb cuccok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!