Hogy működik a tőzsde? Tudnátok ajánlani oldalakat? Ha valaki vesz valamit a tőzsdén, akkor a pénz kié lesz amiért vásárolt?

Hát, nem keveset kérdezel egyszerre :)

Itt egy oldal, bár ez is befektetőknek szól, de nagyon sok alapvető dolgot elmagyaráz:

[link]

Most megpróbálok én is válaszolni hevenyészetten néhány nagyon alapvető kérdésedre.

"Ha valaki vesz valamit a tőzsdén, akkor a pénz kié lesz amiért vásárolt?"

Egy másik befektetőé, akitől megvette az adott értékpapírt.

"Hogy lehet valamit tőzsdére vinni és annak mi határozza meg az árát?"

A cégedet átalakítod részvénytársasággá (nyílt, azaz Nyrt) és jelentkezel valamelyik tőzsdén, hogy ott ki akarod bocsátani a részvényeid x%-át x Ft kezdő árfolyamon. A kezdő árat te magad határozod meg. Természetesen mindennek szigorú törvényi felügyelete van, tehát nem akármiből lehet Nyrt, nem akárkit engednek be a tőzsdére, nem akármennyi lehet a kezdő árfolyam stb.

"Hitelt, hogy lehet értékpapírok formájában tőzsdére vinni (lehet hogy nem jól írom), ha nincs mögötte biztos fedezet?"

Az ilyen értékpapír arról szól, hogy a birtokosa megkapja a kibocsátó banktól az ügyfelek által fizetett kamatok egy részét. Kell, hogy legyen mögötte valamilyen fedezet, de lehet, hogy az a fedezet gyenge vagy rizikós (gyenge hitelminősítésű ügyfél, ingatlanlufi stb.), ilyenkor nyilván nagyobb az értékpapír garantált hozama, mert kockázatosabb (ha bedől túl sok hitel, esetleg maga a bank is, az értékpapír elértéktelenedik). A 2007-ben az amerikai ingatlanpiacról indult válság egyik fő oka az ilyen értékpapírok nem megfelelő szabályozása volt - alacsony kockázatúként bocsátottak ki valójában óriási kockázatú papírokat.

"Ha fizikai dolgokat vásárolunk, pl. gabonát akkor az miként a miénk és amit pénzt költöttünk rá az kié lesz, ki kapja meg Ill. a gabona fizikailag is a miénk vagy csak virtuális mennyiséget vettünk és azon bármikor továbbadhatunk? "

Legegyszerűbb esetben egy értékpapírt vásárolsz, ami alapján egy jővőbeli időpontban vagy jogosult egy adott mennyiségű gabonára VAGY annak az AKKORI AKTUÁLIS értékére pénzben. Ha a gabona ára magasabb lesz, mint amennyiért a papírt vetted, akkor jól jártál, ha alacsonyabb, akkor rosszul. Aki a tőzsdén ilyet vesz, annak nem fizikai gabona kell, hanem pénz. Az értékpapírért adott pénz azé lesz, aki azt kibocsátotta, cserébe köteles a jövőbeli időpontban a gabona akkori árát kifizetni. Az ügyletből bármikor ki lehet szállni az értékpapír eladásával egy másik befektetőnek, aki az aktuális árfolyamon fogja megvenni.

"Az árucikkek amikkel kereskednek, hogy miként léteznek, hogy kerülnek be a tőzsdére stb."

Az árucikkek fizikailag is léteznek, minden tőzsdei ügylet mögött pénz, a pénz mögött áru, ingatlan, vállalat, szolgáltatás, munkaerő stb. áll. Úgy kerülnek be a tőzsdére, hogy valaki valakivel szerződést köt, és ezt egy erre kialakított, szabályozott piacon teszi, amit tőzsdének hívnak.

Én most úgy látom (bocsánat, ha tévedek), hogy a hitelezés, vagy legalábbis a szokásos jelzáloghitelezés működését sem érted. Ha valaki felvesz (nézzük reálisabb számokkal) 10.000.000.- Ft jelzálogkölcsönt 10% kamatra, akkor a teljes kamat (hacsak nem olyan speciális szerződést kötött, hogy egy pl. év múlva egy összegben fizeti vissza a pénzt) nem 1.000.000.- Ft! Az csak az EGY ÉVRE JUTÓ kamat! A legegyszerűbb eset, hogy van egy futamidő, pl. 20 év, és az alatt egyenlő részletekben fizeti vissza az ügyfél a kölcsönt (tőkét), ami közben folyamatosan kamatozik évi 10%-kal. Akkor ebben az egyszerű példában az első évben 10.000.000/20= 500.000.- Ft az első éves törlesztőrészlet + a tőke után a kamat 1.000.000.- Ft, tehát összesen 1.500.000.- Ft az első éves részlet, amiből 500.000.- a tőkerész és 1.000.000.- a kamatrész. A tőketörlesztést leírják a tőketartozásból, így már csak 9.500.000.- kamatozik tovább. A második évben megint van 500.000.- tőketörlesztés + a maradék tőketartozásra a kamat, amely mostmár csak 950.000.- és így összesen a 2. éves törlesztőrészlet 1.450.000.-, amiből 500.000.- a tőkerész és 950.000.- a kamatrész. És így tovább, amíg le nem telik a futamidő. A teljes KAMAT, amit a tőkén felül megfizet az ügyfél, az összesen a 20 év alatt 1.000.000. + 950.000. + 900.000. + 850.000. + 800.000. + 750.000. + 700.000. + 650.000. + 600.000. + 550.000. + 500.000. + 450.000. + 400.000. + 350.000. + 300.000. + 250.000. + 200.000. + 150.000. + 100.000. + 50.000. = 10.500.000.- Ft. A valóságban ezt nem ilyen egyszerűen szokták csinálni, hanem megbonyolítják úgy, hogy a törlesztőrészlet a kamattal együtt is minden évben egyenlő legyen, de a lényeg ugyanaz (illetve úgy még több a teljes kamat).

Na most. Amikor a hiteleit egy bank értékpapírosítja, akkor az értékpapírt megvásárló befektetőnek azt nyújtja, hogy a befolyó kamat egy részét nekik fizeti ki az értékpapírja után. Ez garantált hozam a befektető számára! Ezt a garantált hozamot a bank úgy tudja biztosítani, hogy mondjuk 8% kamattal már nyereséges lenne, de 10%-ot kér az adósoktól, és a többlet 2%-ot kifizeti hozamként a tőzsdei befektetőknek.

Egyébként pedig az ilyen értékpapírnak, mint mindennek a világon, van egy árfolyama, és ezen az árfolyamon lehet vele kereskedni. Az árfolyamot ezerféle dolog befolyásolja. Emelkedhet például akkor, ha csökkennek a banki kamatok és az államkötvények hozamai (jegybanki kamatvágás), ha nő a bizalom a pénzintézetek iránt, ha emelkednek az ingatlanárak, vagy akár egy az általad említett devizaárfolyam-változás is állhat mögötte. De ez már a spekulációs célú befektetés.

A probléma 2007-2008-ban az volt, hogy rengetegen vettek ilyen papírokat mint garantált hozamú befektetést (bankok, nyugdíjalapok, jótékonysági alapok stb.), és azt gondolták róluk - mert úgy lettek eladva - hogy kockázatmentesek. Aztán amikor kidurrant az amerikai ingatlanlufi, kiderült, hogy a hitelminősítők teljesen rosszul mérték fel ezeknek a banki termékeknek a kockázatát, és pillanatok alatt elindult egy óriási csődhullám.