Amerika megint egy csomó pénzt nyomtat, de mi a fedezet?

http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE

http://www.youtube.com/watch?v=JcbMW5Y5HxY

Nem nyomtatják (papírra), hanem számítógépen átírják a pénzmennyiségét.

Nem világos, honnét veszed, hogy egy "csomó pénzt" nyomtat, és hogy mennyi az a csomó pénz. A modern pénz - ahogy az előttem szóló mondja - óhatatlanul inflálódik, mert a növekedést az inflációval lehet fokozni (mással is, de most erről van szó), illetve az infláció adóbevétel a kormánynak rövid távon. Ha jó a fiskális és monetáris politika, akkor közép- és hosszabb távon a GDP növekedés üteme pozitív összefüggésben van az inflációval. Viszont időnként vissza kell fogni az inflációt, akkor a munkanélküliség nő rövid távon. Ezért van a húzd meg erezd meg játék (és a kisebb válságok), bár ha öt közgazdászt megkérdezel a válság okairól, öten nyolcféle választ adnak. Egyébként a pénznyomtatás önmagában nem baj, ha a reálgazdaság fellendülőben van. Más kérdés, hogy ügyesen kell csinálni, és a tényleges pénznyomtatás (papírpénz, nem állampapírok, kötvények) az utolsó eszköze a gazdaság fellendítésének.

De minderről könyvek százait írták már, nem itt kellene megkérdezned.

Az USD a világ tartalék devizája. Ez azt jelenti , hogy jegybankok és többnyire a nemzetközi tőke pénzük a nagy részét dollárban tartják, vagy dollár eszközökben. A jegybanki deviza tartalékok állományának több mint a fele USD-ban van. Tehát a nemzetközi tőke elsődleges formája az USD-ban van nominálva.

A FED gyakorlatilag a világ dollárban felhalmozott megtakarításait=USd mögött meglévő fedezet (pl.: kína, japán, Iran, saud arabia tajvan stb..) inflálja el "pénznyomtatással" . Ezzel önkényesen vásárlóerőt csen/vesz el a megtakarítóktól amivel ker. bankokat tömik ki nyílt piaci műveletekkel pl.: kötvény vásárlásokkal, jegybanki betétek képzésével , hogy hitelezzék a gazdaságot.

Valójában azért nincs egyenlőre nagyobb áremelkedés az USA gazdaságában mert ezek a jegybanki stimulusok még nem áramlottak ki a gazdaságba. Ugyanis nem hiteleznek a bankok, hanem veszettül tartalékolnak . Ha hirtelen megindul ez a pénztömeg a reálgazdaságba akkor abból világ szintű árrobbanás is lehet! Ezért veszegetik kisebb-nagyobb vehemenciával a dollár kitettséggel rendelkező befektetők, nagy megtakarítók az aranyat vagy más alternatív devizákban nominált eszközöket. Ezért igyekeznek manapság a jegybankok csökkenteni kitettségüket a dollárral szemben más devizák vagy arany vásárlásával.

"Currency composition of official foreign exchange reserves"

[link]

[link]

Az amerikai gazdaságot élénkíteni kell, aminek több oka van, de az egyik most a választás. A gazdasági ciklusokat a választások (nálunk is) mindig befolyásolják, választás előtt élénkítés, kínálatnövelés, munkahelyteremtés, növekedés kell. Aztán ha megnyertük a választást, ráérünk a nadrágszíj összehúzáson meg a "csomagokon" gondolkodni, ha meg elveszítjük, akkor lehet szidni a másik pártot aki majd szintén megszorítani meg csomagolni fog. Ezek a politikai indíttatású ciklusok.

Namost.

Az élénkítés lehet fiskális és monetáris úton. Utóbbi a neoklasszikus, előbbi a neokeynesiánus (és még van jó pár). A monetáris elsősorban a FED-re (nálunk MNB) van bízva, a kamatlábak csökkentése (és egyéb intézkedések) hoznának élénkítést, IGEN ÁM, de jelenleg az USA kamatlábai vészesen közel vannak az egy százalékhoz, tehát nem lenne hatása a kamatlábak további csökkentésének.

Ezért a másik, fiskális élénkítés a jó út, amibe a pénznyomás, kötvényvásárlás is belefér, vagy - az egyik legegyszerűbb - háború. "Amerika dolga az, hogy mindig a háború szélán táncoljon, de ne menjen bele". Pl. néhány szíriait fel lehet bérelni, hogy lőjenek ki néhány rakétát Törökországra, mindjárt lehet oda küldeni csapatokat mert NATO kötelezettség, az ENSZ sem köthet bele, és a csapatokat finanszírozni kell. Amerika gazdaságát a hadiipar, és a hozzá kapcsolódó acél- és olajipar mozgatja, a bankokon keresztül.

A pénznyomás alacsony kamat mellett keresletet tud teremteni, a népek örülnek a tényleg csökkenő munkanélküliségnek, aztán a következményekkel kínlódjon Mitt Romney.

Ian Catman válasza:

IGEN ÁM, de jelenleg az USA kamatlábai vészesen közel vannak az egy százalékhoz, tehát nem lenne hatása a kamatlábak további csökkentésének.

Ezért a másik, fiskális élénkítés a jó út, amibe a pénznyomás, kötvényvásárlás is belefér, vagy - az egyik legegyszerűbb - háború. "Amerika dolga az, hogy mindig a háború szélán táncoljon, de ne menjen bele".

re:

Már megbocsáss de USA már Afganisztán óta háborúkban van. Az eddigi háborúk is részesei voltak az államadósság építésben ami 90%-körül van. Egy újabb háború újabb rossz veszteséget termelő adósságot eredményezne ami USA és a világ bankrendszerét tovább zilálná. A háború ugyanis nemzetgazdasági szempontból veszteséges. Államadósságot generál amely későbbiekben nagyobb gazdaság fojtogató adókat és inflációt okoz. Amerikát fiskálisan és monetárisan kivérezteti a háborúskodás és a hitel-lufik. Ha így fojtatják akkor könnyen a CCCP sorsára jutnak.