Van-e határ egy Részvénytársaság részvényeinek mennyiségében?

A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tagok (részvényesek) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel.

Főbb jellemzői

tőkeegyesítéssel jön létre, emiatt nagy tőkét képes összegyűjteni, a Rt-k az üzleti élet meghatározó tényezői lehetnek

a modern piacgazdaság legéletképesebb és legrugalmasabb társasági formája

nemzetközi mértékben is képes működni

Alapítása történhet

1. zártkörű alapítás (alapító okirat)

a részvények nyilvános forgalombahozatalára nem kerül sor, az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik és vásárolják (NINCS alapítási tervezet, részvényjegyzés és alakuló közgyűlés)

2. nyilvános alapítás (alapszabály)

részvényjegyzés útján az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon

A Rt. alapítója az alapítási tervezet kibocsátója. Az alaptőke nyilvános alapítás esetén nem lehet kevesebb 20 mFt-nál, zártkörű alapításnál 5 mFt-nál; a pénzbeli hozzájárulás min 30%, de legalább 5 mFt.

Az alapítási tervezet tartalmazza

név, székhely, tevékenységi kör, időtartam

az alaptőke tervezett nagyságát

a részvényesek számát és névértékét ill különböző részvényfajták kibocsátás esetén azok megnevezését és a hozzájuk tartozó jogokat

a részvényjegyzésre vonatkozó adatokat (időpont, hely)

az alapítókat megillető jogokat (pl. az első 3 évben az igazgatóság tagjainak kijelölése)

az apport tárgyát, értékét, az ellenében járó részvények számát

az apportot szolgáló nevét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét

a túljegyzés esetén követendő eljárást

az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a részvényjegyzés helyét és időtartamát

Az alakuló közgyűlés

sikeres jegyzés esetén 60 napon belül össze kell hívni

határozat képes, ha az alaptőke több mint 50%-át jegyző részvényes jelen van

a részvényeseknek ki kell egészíteni a befizetett összeget úgy, hogy a min 10 mFt ill a 30%-os pénzbeni befizetés megvalósuljon

főbb feladatai

a részvényjegyzés eredményességének értékelése

a társaság megalakulásának elhatározása, kimondása

az alapszabály megállapítása, elfogadása

az első igazgatóság, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló megválasztása

A részvénytársaság szervezeti felépítése

közgyűlés

igazgatóság

felügyelő-bizottság

könyvvizsgáló

Közgyűlés

az Rt. legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll

hatásköre

az alapszabály, az alaptőke, a részvény fajtákhoz tartozó jogok megváltoztatása

az Rt. egészét, mint szervezetet érintő döntések

az igazgatóság, a felügyelő-bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazása

a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása

döntés kötvény kibocsátásról, egyéb a törvény vagy az alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekről

évente min egyszer össze kell hívni

határozatképes, ha a szavazati jogot biztosító részvények több mint felét képviselő részvényes jelen van

Részvényesek

joguk van osztalékra

megszűnés esetén a felosztható vagyonból részvényeik arányában részesedés illeti meg őket

joguk van a közgyűlésen részt venni, kérdezni, észrevételt tenni és a szavazati joggal rendelkező részarány alapján indítványt tenni és szavazni

kezdeményezhetik valamely téma közgyűlés elé vitelét, az üzletvezetés megvizsgálását a felügyelő-bizottságnál a jogsértő közgyűlési határozat felülvizsgálatát

részvényeiket átadhatják.

Törzsrészvény

legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog - legforgalomképesebb

minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem

Elsőbbségi részvény

(névértékük összesen az alaptőke max. 50%-a lehet)

osztalék elsőbbségi részvény

a többi részvényeket megelőzően vagy annál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra

együtt járhat a szavazati jog korlátozásával

likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény

a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból

szavazatelsőbbségi részvény

többszörös szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít (max a névértékhez viszonyított szavazati jog tízszerese lehet)

Dolgozói részvény

az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények

korlátozottan forgalomképesek, mert csak a dolgolói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek

Kamatozó részvény

az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít

az összes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át

csak névre szóló lehet

a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége

Saját részvény

előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét (max. 10%)

szavazati jog nem jár vele

a részvényt egy éven belül el kell idegeníteni

Átváltoztatható kötvény

(csak feltételesen részvény)

a kötvény tulajdonosa a kötvény lejártakor kérheti a kötvény átváltoztatását részvényre

a Rt. köteles átváltani

csak névre szóló lehet

Elővásárlási jogot biztosító kötvény

az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre

csak névre szóló lehet

A részvények mennyiségében nincs határ. Illetve kell minimum 1. De lehet akár 100 millió darab is. A lényeg az hogy az összértéküknek kell legalább 10 millió Ft-nak lenni.

De miért gondolja magát hasznosnak valaki, amikor bemásol egy szöveget?!

Az alaptőke nem azt jelenti, hogy neked egyedül kell legyen 10 milliód. Az alaptőkét a cég tulajdonosa/tulajdonosai teszik letétbe! Ezt azt jelenti, hogy akár zárt, akár nyilvíános kibocsátással eladhatod a részvényeket, és így összeszedsz 10 milliót, vagy többet. A részvénytársaságnak pont ez a lényege, tőkekoncentráló társasági forma -> összeszeded több ember pénzét, mert egy ember pénze nem elég ahhoz, amit meg akarsz valósítani - utána a vállalat nyereséget termel és a tulajok ebből a nyereségből osztalék formájában részesednek.

A részvények száma tetszőleges. Azt kell figyelembe venni csak, hogy ha egyszer már kibocsátottad a részvényeidet és utána megint kibocsátasz, akkor a meglévők értéke értelemszerűen csökken. A részvénytársaságok nem szoktak csak úgy ukmukfuk részvényeket kibocsátgatni, hogy tőkét vonjanak be. Esetleg hitelt vesznek fel, vagy kötvényt bocsátanak ki, a részvénykibocsátás nagyon megfontolt lépés szokott lenni. Azt, hogy az elején mennyit bocsát ki, az egyéni döntés kérdése, ahogy az is, hogy jegyezteti-e magát a tőzsdén vagy sem.