Gyerektartást csak nettóból lehet százalékosan megállapítani, vagy van lehetőség a bruttót alapul venni?

A gyerektartást a bruttóból kell megfizetni, amiből levonják a fizetendő adót és járulékokat.

ebből következik, hogy a gyerektartást meg KELL fizetni az adójóváirás és a családi kedvezmény után is, mivel azt NEM fizeti be az államkasszába az apuka.

Legfelsőbb Birósági döntés is van az ügyben, már több ilyen kérdés volt, keress vissza, ott leirtunk mindent erről.

Most csak hirtelen ezt találtam egy oldalon és bemásoltam. Szóval a nettóból!

TISZTELT ÜGYVÉDNŐ!

SZERETNÉM TUDNI, HOGY A GYERMEKTARTÁST A BRUTTO, VAGY A NETTO FIZETÉSBŐL VONJÁK-E LE, ILL. VAN-E MINIMUM ÉS MAX. ÖSSZEGE? HA SZÁMÍT AZ ÉN NETTÓM 63000 FT+CSALÁDI PÓTLÉK.

A MÁSIK KÉRDÉSEM: MILYEN ANYAGI VONZATA VAN EGY SIMA ( KÖZÖS MEGEGYEZÉSES )VÁLÓPERNEK?

KÖSZÖNETTEL KATA

DR. REGÁSZ MÁRIA

Nettóból, jogilag összegben nincs minimum és maximum, tehát a bíróság döntésétől függ, a jövedelem 15-25 százaléka közt szokták megállapítani, százalékban van maximum, 50 százaléknál több nem lehet, gyakorlatilag a maximumot a gyermek szükségletei határozzák meg, a minimumot pedig a tartásra köteles jövedelme, én 6 ezer és 300 ezer forint között láttam eddig gyermektartásdíjat, házastársi tartásban hallottam egymillióról is.

12.000,-Ft a bontó illeték, az ügyvédi költség pedig változó, van ügyvéd aki óradíjban dolgozik, ez esetben 5 és 85 ezer forint közötti óradíjakkal találkoztam eddig, és van aki fix összegért. Attól is függhet, hogy az egyezséget az ügyvéd szerkeszti vagy sem, és miről kívánnak megegyezni (csak a gyermek elhelyezéséről, kapcsolattartásról, tartásáról, lakáshasználatról, házastársi tartásról, utolsó közös lakás használatáról és ingó vagyon megosztásról, vagy az ingatlanról is), továbbá attól is, hogy mennyire egyszerű a megegyezés, tehát hányszor kell emiatt egyeztetni.

Kedves 84%-os, akkor jobban járj utána, mielőtt válaszolsz. Mert ha a szüvegkörnyezet nélkül kiragadsz egy mondatot, akkor sokakat félrevezethetsz...

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (Vhr.) 10. és 11. § lényege:

A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

Magyarul: a bruttóból levonják az adót és a járulékokat, mint már irtam is...

A vonatkozó és itt már emlitett LB elvi döntés lényege:

"A Vhr. 11. §-a a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelemnek az ott felsorolt terhek levonása után fennmaradó összegéről rendelkezik. Ennek kiszámításánál csökkentő tényezőként - egyebek mellett - a tartásra kötelezett személynek a Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti járandóságait terhelő, és - adónemekre, illetve adókedvezményekre tekintet nélkül - ténylegesen befizetett vagy levont adót jelöli meg. A gyermektartásdíj alapjául szolgáló nettó jövedelem megállapításánál tehát már nem vizsgálandó, hogy a kötelezett tiszta jövedelmének alakulásánál az adózásra vonatkozó szabályok szerinti kedvezmények családvédelmi célokat vagy egyéb érdekeket szolgálnak. A családi adókedvezmény ezáltal nem tekinthető a kötelezett jövedelmét befolyásoló olyan juttatásnak, amelyet a gyermektartásdíj alapjául szolgáló nettó jövedelem kiszámításánál külön figyelembe lehetne venni."

Tehát nem lehet LEVONNI, VISSZAVONNI a nettó béréből a családi kedvezményt és az adójóváirást, azok után is meg KELL fizetni a gyerektartást.

Tehát tök mindegy, milyen gyerek után, miért jár adókedvezmény, annak következtében bizony magasabb a nettó bér és a gyerektartást ezután az adóval csökkentett (és az LB döntés alapján az adókedvezményekkel növelt!!!) bér után kell megfizetni, magyarán amennyivel az adókedvezmény miatt többet visz haza, az után a pénz után is jár a gyerektartás, annak ellenére, hogy azt az adókedvezményt másik gyerek nevelésére kapta az illető az államtól.

Ha kiragadsz egy mondatot a felette található indoklás, érvrendszer nélkül, akkor könnyen vonhatod le az ellenkezőjét, mint TÉVES következtetést.

Egyébként akinek van kedve, az végigolvashatja a teljes pert, aminek kapcsán az LB döntés megszületett. A biróság eredetileg azt mondta, hogy az apa a családi adkedvezményt nem az érintett gyerek után kapja, tehát abból nem kell gyerektartást fizetnie, de az LB felülvizsgálta a birósági döntést és kimondta: tök mindeg,y ki után kapják a családi kedvezményt, bármilyen más kedvezményt, az után is meg kell fizetni a gyerektartást.

Csak venni kell a fáradságot és utánaolvasni pontosan, mit is mond a kiragadott idézet VALÓJÁBAN.

Igen, Kedves utolsó igazad van. A 84% vagyok. Ezeket egy másik fórumról másoltam be,nem gondoltam volna hogy ott nem a valóságot írják.:O Ez így nagyon igazságtalannak tűnik nekem. És azokkal mi a helyzet, akik az éves bevallásban igénylik vissza az APEH-tól ezeket a kedvezményeket? Attól hogy tudják levonni?

Bocs mindenkitől hogy itt kérdezem más kérdésénél,ne haragudjatok, de már nagyon érdekelne.:) Esetleg megírnád nekem utolsó Válaszoló hogy hol olvashatok erről a perről? Vagy hogy kereshetek rá?

Nagyon megköszönném!

Már több ilyen kérdés volt, érdemes rákeresni itt a GYIK-on is.

Aki év végén igényli vissza az adóbevalláskor, ott apukának KELL önként megfizetnie belőle a gyerektartást. Az az anyuka, aki a fizetésből vonatja a gyerektartást, az kikérheti a munkahelytől a fizetési adatokat, fillérre (köteles a munkahely kiadni). És láthatja, hogy apuka nem igényli az adójóváirást, esetleges családi adókedvezményt év közben. Ennek az anyukának megvan a lehetősége, hogy év végén figyelmeztesse apukát a kötelességére és ha apuka az adóbevallás során kapott pénzből nem fizet önként, ott el tud anyuka menni a biróságra és apuka fizethet, ráadásul a perköltséget is. Ezért gondolom, hogy ilyen esetben elég apukát figyelmeztetni a kötelességére, nem hinném, hogy egy tuti bukott per költségeit is fizetni szeretné...

Ha a gyerektartás fix összeg, akkor ott nincs mit reklamálni, ha pedig anyuka nem a fizetésből vonatja a gyerektartást, akkor ott nem fog a munkahely adatokat kiadni apuka fizetéséről, tehát ott meg anyuka nem lehet biztos abban, hogy apuka betartja-e a törvényt.

Az idézetből ha beemelsz a keresőbe részletet, akkor tuti kidobja a per részleteit, asszem az LB honlapján van az anyag, de nem tuti, nem tegnap olvastam már...