Jogilag, szabályos egy ilyen szerződés?

Hiába kér kevesebbet a munkavállaló, a minimálbérnél kevesebbet nem kaphat, ilyen módon nem tud aláígérni a többieknek. De ez csak akkor érvényes, ha munkaviszonyról van szó: ha a munkavállaló egyéni vállalkozó és megbízási szerződéssel végzi a munkáját, kérhet érte a munkaidő-arányos minimálbérnél kevesebbet is. Viszont az ilyen bújtatott munkaviszonyra vadászik a NAV, ki fog derülni.

Váláskor a közös vagyon feleződik, nem a közös bevételek. Ha a férj vagy feleség évtizedeken át elitta az egész fizetését, váláskor a másik fél nem követelheti, hogy fizesse ki neki az italra költött összeget, nem is nagyon tudná. Viszont a közös házból kérheti a neki járó részt a vagyonmegosztásnál. A vagyonkimentést is ez korlátozza: ha valaki igazolhatóan a saját pénzéből (pl. szülőktől kizárólag neki ajándékozott összeg, házasság előtt, önállóan indított vállalkozás bevétele, házasság előtt, saját pénzből vásárolt ingatlan ára) vásárol vagyontárgyat, az az ő különvagyona marad, vagyonmegosztáskor nem kell rajta osztozkodni. De ha a házaspárnak van közös megtakarítása, apa pedig a válókereset beadása előtt egy héttel vesz belőle egy autót, hogy anya ne tehesse rá a kezét, az nem működik. Ám ha apa a házasság előtt vásárolt legénylakását eladva, annak az árából vásárolja az autót ugyanúgy a kereset beadása előtt egy héttel, anyának semmi köze sem lesz hozzá. Csak nyilván ezt tudnia kell majd igazolni.

Amit a házasság alatt VESZEL vagyontárgyat, az akkor is közös, ha csak a TE neved szerepel az adásvételi szerzödésen. (Ezért is lényegtelen azon akadékoskodni, kinek hány % tulajdonjoga van egy ingatlanon, ha a házasság alatt szerezték, váláskor minden esetben felezödik)

Amit elköltesz és nincs belöle kézzel fogható valami, az elfogyott, azt nem lehet beszámítani. (Gondolj bele, egy 5 éves házasság alatt mennyi pénz megy el kajára, lakhatásra, rezsire, munkába járásra, ruházkodásra, stb, ezt utólag nem lehet felezni, mert NINCS semmi belöle.

"Kérheti-e egy dolgozó, hogy ő csupán jelképes összegért, például 100 forintért dolgozhasson, csak ennyi fizetést kér."

Van bizonyos szabályunk a minimálbérre, garantált bérminimumra vonatkozóan. Azt a szabályt a munkáltató a te saját kérésedre sem írhatja felül.

"A többi bért, amit kapna, egy alapítványnak legyen utalva."

Olyan kéréssel fordulhat a dolgozó a munkáltató felé, hogy a nettó bérének egy részét X helyre utalja el. A munkáltató ezt vagy teljesíti, vagy sem, saját döntése.

A munkáltató a bruttó bér után levont kötelező közterhet köteles tovább utalni az államnak, valamint a végrehajtó/bíróság által kiadott jövedelemletiltás részét a jogosultnak (már ha tiltva van a bér).

Minden más utalás teljesítése - a te kérésedre - a munkáltató saját döntésén múlik.

"Ha igen, váláskor azt a pénzt már nem követelheti vissza a házastárs, ugye?"

Váláskor vagyonmegosztás van. Azt, amit elköltöttél, és nem tudsz felmutatni belőle semmit (ingóság, ingatlan, stb.), azt nem tudod megosztani. Lement a pociba a kaja, mert arra költöttél pénzt. Nem ezen osztozkodunk váláskor. :)

"lényegtelen azon akadékoskodni, kinek hány % tulajdonjoga van egy ingatlanon, ha a házasság alatt szerezték, váláskor minden esetben felezödik"

Ez nem éppen így van...

Hanem így ->

"Ha valaki igazolhatóan a saját pénzéből (pl. szülőktől kizárólag neki ajándékozott összeg, házasság előtt, önállóan indított vállalkozás bevétele, házasság előtt, saját pénzből vásárolt ingatlan ára) vásárol vagyontárgyat, az az ő különvagyona marad, vagyonmegosztáskor nem kell rajta osztozkodni."

valamint

"ha apa a házasság előtt vásárolt legénylakását eladva, annak az árából vásárolja az autót ugyanúgy a kereset beadása előtt egy héttel, anyának semmi köze sem lesz hozzá. Csak nyilván ezt tudnia kell majd igazolni."

158. § (1) * A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni."

Ezt írja a Munka Törvénykönyve.

Szóval a dolgozó nem kérhet 100 Ft-ot ide a többit oda, de az egész fizetését olyan bankszámlára utaltatja, ahova ő akarja. Váláskor nem a bérpapírjaidat nézik. Hogy te elherdáltad, az nem az exházastársad baja.

"Szóval a dolgozó nem kérhet 100 Ft-ot ide a többit oda, "

Mint írtam, kérni kérheti, a munkáltató pedig nem köteles belemenni.

Ugyanis az MT ezt nem tiltja. Ha nem tiltja, akkor "megengedett" -> MT 165. § - Eltérő megállapodás rész

Írásba foglaltuk a dolgozó kérését, a vezetőség pedig hozzájárult (nem volt köteles), innentől kezdve kétfele utaltuk a bérét. Valószínűleg tartozása volt valaki felé és neki ezt így egyszerűbb volt rendezni.

Munkaügyi ellenőrök sem kötöttek bele soha.

Készpénzes bérfizetésnél ezt már nem tudod kivitelezni.