Egy részvény gyakorlatilag arról szól hogy kivárj?

#9 A 97% túlzásnak tűnik, de annyi biztos, hogy sokan veszítenek. Viszont ennek nem önmagában maga a tőzsde az oka, hanem sokkal inkább az, hogy rengetegen nemhogy komolyabb tudás hiányában próbálkoznak, hanem egyenesen bármilyen alapvető ismeretek hiányában. Erről bővebben később.

A gazdaság nagyon sok szereplője, köztük bankok, biztosítók és egyéb, nem pénzügyi cégek, de magán befektetők is nagy számban forgatják a pénzüket a tőzsdén, komoly hasznokat realizálva. Velük szemben valóban sokan veszítenek.

A 97% nekem elég túlzó számnak tűnik. Próbáltam cáfoló vagy megerősítő adatokat keresni (nagyon komolyan azért nem ástam bele magam), nekem nem sikerült hitelesnek tekinthető forrást találni, ami igazolná, hogy tényleg ennyi volna.

A bróker cégeket kötelezik ilyen jellegű adatok közlésére, ők általában 70-80% körüli számot szoktak írni, ami szintén igen magas, de azért nagyon messze nem 97%.

Találtam egy olyan cikket, ami az indiai tőzsdézőkről írta, hogy 93%-uk veszteséges, ami még mindig nem 97%. Fontosabb tényező, hogy egy nagyon szűk és speciális területre vonatkozik, ahol rendkívül sok a szegénységből kitörni próbáló, viszont tanulatlan ember, akik kétségbeesetten próbálnak minden lehetőséget megragadni a meggazdagodásra, amire a tőzsde szép reményekkel kecsegteti őket. Ráadásul a közösségi média terjedésével nagyon sok az önjelölt szakértő, guru, akik a saját érdekeik miatt elhitetik egy csomó emberrel, hogy a tőzsde könnyű, komolyabb tudás és tanulás nélkül is lehet rajta sokat nyerni, ehhez csak nekik kell fizetni tanácsokért, tippekért, tanfolyamokért, indikátorokért, expertekért, akármiért. Az ilyen zavarosban halászók számára pedig az indiai piac különösen jó terep - valószínűleg az angol anyanyelvű tőzsde influencerek (akikből szintén sok van) fő bevételi forrása szintén a rendkívül nagy indiai tőzsdézni vágyók közönsége.

Próbáltam keresni más országok hasonló adatait is, de nem jártam sok sikerrel. Egy érdekes kutatást találtam a témában, de az LJ Egyetem kutatása is az indiai viszonyokat vizsgálva indul ki a 90%-os arányról szóló hírekből:

[link]

A kutatásuk eredménye (az összefoglaló alapján, mert végig nem olvastam még el), hogy a piaci volatilitás és egyéb kihívások mellett főleg a kiskereskedők hiányos képzettsége, irreális kockázatvállalása, kockázat minimalizálás és kereskedési stratégia hiánya és a piaci realitásokat figyelmen kívül hagyó pszichológiai tényezők miatt alakulnak így a trendek.

Ahhoz, hogy a tőzsdén sikeresen tudjon az ember kereskedni és különösen, hogy az akár véletlen szerűen is elérhető nagyobb nyereségeket a kisebb veszteségek ne morzsolják le villám gyorsan, elég sok féle tényezőt kell(ene) ismernie. A megfelelő tudás hiányában viszont nagyon könnyen szerencsejátékká válik a tőzsdei kereskedés és megjósolhatatlanná, kezelhetetlenné válhat az eredménye.

Az kimaradt, hogy az ilyen statisztikáknál nagyon fontos tényező (és az idézetekből nagyon hiányzó információ), hogy pontosan minek a hányszázaléka miért annyi.

Pl. Nagyon más a vesztési aránya annak, hogy emberek napon belül, rövid távon próbálnak nyereséget termelni pillanatnyi piaci mozgásokon, míg egészen más a találati esélye és a megtérülési aránya is a hosszabb távú tőzsdei befektetéseknek. Ahogy egészen más ismereti szint és kockázatvállalás is tartozik ezekhez.