Mi a baj az "azonnal indulok, kp-ra kifizetem" üzleti stílussal? Miért nem szokták sokan szeretni az ilyen stílust? Pedig ha belegondolunk, akkor az ilyen ember tökös, mert azonnal cselekszik, ha lát egy jó vételt.

Nekem ne fizessen kp-val senki.

Utálja át az összeget.

Mi vagyok én, penzvizsgáló? Nem fogok köteg pénzeket számolgatni, utána meg bankba vinni...

Kp-val nem foglalkozom, nem fogom morzsolgatni a bankókat amiket már előttem 50ezer bugris csöves összetapizott.

Azok, akik csak kp-ban képesek fizetni, azok vagy bűnözők, vagy pénzügyi neandervölgyiek - nem olyanok, akikkel az ember kívánja a találkozást.

Egyrészt az ilyen tipikus C szokás, akikkel normális ember soha semmilyen üzletet nem bonyolít, még el sem ad nekik.

A másik, hogy ez a "tesa 50 kp most indulok" általában együtt járna egy értelezhetetlenül nagy alkuval. Soha nem láttam még azt, hogy valaki ezt írta volna a kért árra. Az meg sértő, hogy a jobbágy azt hiszi, hogy azért mert ő most rögtön jön és hozza a kukorgatott kis koszos segélyét rögtön elengedem a felét valaminek, mert annyira kell a pénz...