Szerintetek mennyire fontos a pénz? Mennyire tartjátok fontosnak a pénzügyi intelligenciát?

@12:19

Erre csak egy haveromat tudom felhozni példànak. Kb tíz éve ismerem amióta tudom nyomorúsàgos mélyszegény körülmények között él. Még is minden baja ellenére csupa derű, vidàmsàg, mindig is ilyen volt. Mindig zajlott körülötte az élet. 60 éveiben lévő csóka, mindig mondogatja hogy ha holnap meghalna akkor is boldog volna, mert hàrom emberéletnyi sztorit kalandot élményt megélt életében.

Na őt elnézve gondolom azt hogy az igazi boldogsàghoz nem feltétlen kell a pénz.

8:

Én akkor vagyok a legboldogabb, ha a hobbimat tudom űzni. A hobbim viszont drága és időigényes. Nyilván nem csak pénz kérdése, de jelentős részben az.

Röviden:

A pénz fontos és messze nem sajátítják el kellő alapossággal a hozzá fűződő ismereteket az emberek ahhoz képest, hogy ők maguk is mennyire meghatározónak tartják a szerepét a saját életükben.

Ugyanakkor messze nem annyira és pláne nem olyan formában fontos a pénz az emberek életében valójában, ahogyan azt ők, sokan nagyon tévesen gondolják.

Bővebben:

A pénz alapvető rendező eszköze az emberi társadalomnak. Lényegében az ősközösségek óta folyamatosan jelen van valamilyen formában és nem is nagyon fogunk tőle megszabadulni.

Mivel a történelmünk során állandóan és még mindig szűkös erőforrások elosztását kellett valamilyen módon szervezni a társadalom tagjai között, mindenképp kellett valamilyen kredit rendszer, ami alapján meg lehet határozni, hogy kinek mennyi víz, étel, energia, ruha, meleg, lakás, információ, vagy bármi egyéb jut.

Az ősközösségi bogyó gyűjtés és erdőben vadászás óta semmilyen erőforrás nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségben, hogy semmit ne kelljen tenni érte, mert csak úgy magától meg van mindenünk. Minél jobban specializálódott a társadalmunk, hogy már nem abból áll az élete mindenkinek, hogy kimegy az erdőbe bogyókat gyűjteni, vagy leölni valami állatot, hogy megegye a húsát, annál összetettebbé vált a társadalom tagjai közti munka felosztás megszervezése és a javakból való részesedés rendszere. Egy valaki vadászik, vagy földet művel, állatokat nevel, ő hozza az összes élelmet. Viszont a másik az élelem termelés helyett szerszámokat készít, amit az élelem előállításához használnak. A másik a megtermelt nyersanyagokból megfőzi az ételt, hogy fogyaszthatóbb legyen, mint ha nyersen kéne megenni. Aztán van aki nem szerszámokat, hanem ruhákat gyárt, vagy épp tanítja a különféle szakmákat a többieknek, hogy minél eredményesebben tudják végezni a munkájukat. Valaki gyógyítja, gondozza a munkában lesérülteket, neveli a gyerekeket, stb. Mindenki termel valamilyen értéket a többiek számára, kell valamilyen érték közvetítő, amivel beárazhatóvá válik, hogy mi mennyit ér. Minél bonyolultabb a társadalmunk, annál több és több féle tudás, termék, szolgáltatást kell valamilyen módon bevonni a cserekereskedelembe. A pénz erre ad egész jó lehetőséget, hogy ne bogyókban, kanalakban, vagy épp hús cafatokban kelljen meghatározni a különféle szolgáltatások árát, mint a csere kereskedelemben. Senkinek nem a pénz a tényleges érték, hanem amilyen szükségletét a pénzért megvásárlással ki tudja elégíteni. A pénz csak összehasonlíthatóvá teszi, hogy ha ugyanannyiba kerül egy jobb lándzsa, amivel könnyebben el tudod ejteni a vacsorára tervezett mamutot, mint egy nagyon szép és díszes, de teljesen felesleges cipő kerül, ami még cipőként is kevésbé használható, mint egy kevésbé díszes, de olcsóbb példány, akkor elgondolkozz rajta, hogy vajon érdemes-e elköltened a pénzed a felesleges kacatra, vagy inkább a hasznos dolgot veszed meg belőle.

Ahhoz, hogy az ember képes legyen a pénzügyeit jól menedzselni, fontos lenne, hogy minél több ember tanuljon pénzügyi tudatosságot, megismerje a gazdaság működését, hogyan tudja beosztani és a lehető legjobban használni a pénzét - na meg az idejét is, mert az idő az egyetlen igazi meg nem újuló erőforrásunk. Pénzt tudsz termelni, adni venni. Az elvesztegetett időt sosem fogja senki visszakapni és hiába van valakinek sok pénze, az is csak nagyon korlátozottan képes magának több időt venni. Leginkább abban a formában, hogy a kevésbé fontos dolgokat, mint házimunka, kutyasétáltatás, kert gondozás, főzés, háztartás vezetés, kocsimosás, autó vezetés, telefonok intézése, programok szervezése, levelek olvasgatása és hasonlókat kiszervezi, fizet másoknak, hogy ők végezzék el helyette, miközben ő a saját dolgaival hasznosabban töltheti az idejét és több pénzt tud ezáltal termelni, mintha maga végezné az olcsóbban másokra bízott dolgokat. Amikor ráébred az ember, hogy már 98 éves, akkor már nem tud magának még pár évet venni, hogy hosszabb legyen az élete és bepótolja az időt, amit a családja nélkül töltött, mert minden más fontosabb volt. Akkor már legfeljebb csak bánkódhat rajta.

Ellenben, amikor 40 évesen sofőrt, házvezetőt, akármi más alkalmazottat fogad, akkor nagyon nem mindegy, hogy azért csinálja, hogy addig se kelljen a családjával foglalkozni, mert azt majd a házvezető, babysitter, stb. elintézi és ő dolgozhat, vagy pont arra használja ki az idejét, hogy amikor dolgozni kell, akkor a munkára tudjon koncentrálni és aztán a munkát befejezve minőségi időt tudjon a családjával, szeretteivel tölteni és ne a munkán járjon a feje még az esti mese olvasás közben/helyett is.

Viszont a pénzügyi tudatossággal együtt azt is nagyon fontos megtanulni, hogy a pénz nem minden. Egy bizonyos szintig szükséglet, mert a megélhetés költségeit biztosítania kell mindenkinek. Sok mindenhez nehéz hozzáférni a szükséges mennyiségű pénz nélkül és vannak dolgok, amiket igencsak meg tud könnyíteni, ha van pénzed, szemben azzal, akinek nincs pénze.

Pl. Nem helyettesíti a családdal foglalkozást, hogy megveszel nekik minden drága holmit, ahelyett, hogy odafigyelnél és őszintén érdeklődnél irántuk. Nem tudsz észt, tudást, tehetséget, egészséget venni pénzen, de ha van pénzed, hogy meg tudd fizetni a tanárokat, képzéseket, orvosokat, gyógyszereket, akkor lényegesen több esélyed van a génállományod, életkörülményeid, biológiai, szellemi és egyéb adottságaidból kihozni a lehető legtöbbet, vagy minél kevesebb nehézséggel átvészelni a dolgokat. Ezzel szemben, akinek nincs pénze, annak az akár jobb adottságokból is jóval nehezebb lehet ugyanazt kihoznia.

Viszont a pénz is csak egy eszköz, mint a kés vagy a tűz. Lehet jól használni, hogy megoldjon problémákat és lehet rosszul használni, ami akár több problémát okozhat, mint amennyit megold. A pénzhez fűződő viszonyt is tanulni kell és aki minden problémát pénzzel akar megoldani pl. kedvesség, megértés, odafigyelés helyett, az általában nem sok őszinte barátot szerez, nem önmagáért fogják szeretni és okkal tarthat tőle, hogy amint más többet ígér, vagy az ő vagyona megkopik, rögtön cserben fogják hagyni. Mindezek belátásához viszont nem csak pénzügyi, hanem érzelmi intelligencia is kell.