Hogyan működik a részvény?

A részvény az tulajdonjogot testesít meg egy vállalatban. A részvénytársaság tulajdonosai a részvényesek. Egy részvény a vállalatnak akkora hányadát testesíti meg, amennyi egy részvény aránya az összeshez. Pl ha 100 részvény van, akkor 1 részvény = 1%.

A tulajdonosok részesednek a vállalat jövőbeli profitjaiból, amiket a vállalat osztalék formájában fizet majd ki nekik. A vállalat piaci értéke azon múlik, mennyi osztalékot fog fizetni várhatóan. Ezt senki nem tudja biztosan, a befektetők mindenféle várakozások alapján csak megbecsülni tudják. Ha A befektető szerint 1000 az értéke a vállalatnak, de B befektető szerint 1200, akkor valószínűleg A eladja és B megveszi 1100-ért…

Vannak részvénytársaságok, amik zárt körűek, ezeket általában egyedi nagy ügyletek keretében adják-veszik nagyon ritkán. És vannak a nyilvánosan jegyzett, tőzsdei részvénytársaságok, amiket folyamatosan adnak-vesznek az értéktőzsdén. (Az értéktőzsde az egy koncentrált piac, ahol a részvények adásvétele zajlik)

A tőzsdén a tőzsdeügynökök, azaz a tőzsde tagjai, azaz a brokerek adhatnak be vételi és eladási ajánlatokat. Legtöbbször megbízóik nevében teszik ezt. Ha egy befektető venni akar egy XY tőzsdei részvényt 20-ért, akkor megbízza a brokerét hogy adjon be a tőzsdére egy vételi ajánlatot XY-ra maximum 20-ért. Miután ez megtörténik, az ajánlat bekerül a tőzsde ajánlati könyvébe, ahol sorakoznak a vételi és eladási ajánlatok XY-ra. Ha van 20-ért (vagy kevesebbért) eladási ajánlat már a könyvben, akkor a tőzsde összepárosítja az ajánlatokat és elvégzi a pénz és értékpapír elszámolásokat (az elszámolóháza segítségével) a megbízók brokerei közt. (Magukkal a megbízókkal meg a brokereik számolnak el akik vezetik számukra az értékpapír és pénzszámlákat. Esetünkben emberünk pénzszámlájáról levonja a 20-at és az értékpapírszámláján pedig jóváírja az egy darab részvényt, amit sikerült megvenni).

Emberünk ekkor XY vállalatnak résztulajdonosává vált, ha van 10millió darab részvény akkor 1/10milliomod arányban. Ha az adott üzleti évben a vállalat termel 50 milliós profitot, és a részvényesek megszavazzák, hogy az egész legyen osztalékként kifizetve, akkor minden részvényre jut 5 pénzegység osztalék, emberünk kap 5 pénzt. Van olyan részvény ami évente fizet, van ami negyedévente, van ami eddig még soha. Amik soha nem fizetnek, pedig profitábilisak, azok visszaforgatják a vállalatba a profitot, hogy tudjanak még jobban növekedni és még nagyobb profitot termelni a jövőben. Ez jellemző a fiatalabb, robbanásszerűen fejlődő/növekedő vállalatokra. A másik véglet az érett óriásvállalatok, amik már nem tudnak tovább terjeszkedni növekedni, már csak “le kell szüretelni a gyümölcsöt”. Ezek rendszeresen, stabil osztalékot fizetnek. Ízlés, kockázatvállalási hajlandóság, várakozások és olykor bennfentes információk kérdése hogy ki melyikbe fektet.