Miért nem tanítják meg a gyerekeket az iskolában arra, hogy hogyan keressenek pénzt és hogyan gazdálkodjanak vele felelősen?

Nos ha pénzügyi alapismeretekre gondolsz (feltételezem arra), akkor a válasz nagyon egyszerű:

Jobb, ha nem értik a rendszer (nem különösebben bonyolult) logikáját…

A sztori különben monetáris inflációról, fedezet nélküli pénzre épülő hitelexpanzióról szól, ez pedig vagyon és jövedelem-újraelosztás a bankjegy-kibocsátási monopólium mögött. A fix jövedelmek és a megtakarítások progresszív, részleges elinflálása.

Miután vagyon és jövedelem-újraelosztás szükségképpen vesztesek és nyertesek vannak benne…

Egy emberi nyelven megírt „piaci fundamentalista” könyv (sajnos angolul):

[link]

A lényeget azonban három képen keresztül is meg lehet mutatni:

1. kép 20 dolláros aranyérme – 1933-ig törvényes fizetőeszköz az USA-ban.

[link]

ezt nem lehet multiplikálni, aranyat nem lehet a semmiből teremteni…

2. kép. 20 dolláros arany certifikát – beváltási kötelezettség egy 20 dolláros aranyérmére. A bankjegy birtokosa egy 20 dolláros aranyérme birtokosa.

[link]

Ezzel már lehet „játszani”, de ezen a zsetonon még konkrét ígéret van: nevezetesen kötelezően be kell váltani aranyérmékre… Persze kevesen váltják be (bonyolult, jobb helyen van a bankban, stb.)

3. kép: fedezet nélküli „fiat money”, modern pénz

[link]

Itt pedig már semmilyen ígéret, semmilyen fundamentum/pénzláb sincs. Nyugodtan lehet játszani a pénz mennyiségével… Nyugodtan mehet a vagyon és jövedelem-újraelosztás.

Kb. ennyi a modern pénzelmélet alapszinten.

Most látom csak, hogy fiat money kapcsán is arany certifikátot linkeltem be (1928-as dollár).

Mindegy, fiat money alatt olyan pénzre gondolj amilyennel nap mint nap találkozol. Nulla kötelezettség, alacsony előállítási költség (papír, tinta) – jó biznisz.

Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = nulla társadalmi haszon

A fránya bankok meg csak közvetítők ebben a játékban, ez nem az ő termékük, a haszonélvezők köre sokkal szélesebb a bankoknál. Sokan érdekeltek ebben a játékban.

Ez mindössze vagyon és jövedelem-újraelosztás nyertesekkel ás vesztesekkel.

A változás abban van, hogy az emberiség a javak megtermeléséről kezd átállni a pénzzel való gazdálkodásra. A pénz a gazdaságban a közvetítő közeg szerepét tölti be, de immár végcél lett. A cél nem a javak előállítása, hanem a pénzből még több pénz előállítása lett.

Ennek az új gazdaságnak a legfontosabb fogalma, gondolata és találmánya a kamat és a hitelezés széles körű használata.

Az oktatásnak nem az a feladata, hogy befektetőket, cégtulajdonosokat képezzen, hanem az, hogy számvitelben, menedzsmentben, marketingben stb.-ben jártas alkalmazottakat képezzen a cégek számára. Azon belül is első sorban a nagy nemzetközi cégek számára.

Tehát az iskolákban azt tanulhatjuk meg, hogy hogyan legyünk jó alkalmazottak. Ott ezt tanítják, ezt nevelik belénk, és az az igazság, hogy fel sem kínálják azt, hogy esetleg más lehetőség is létezik. Persze az oktatók, tanárok is nagyrészt alkalmazottak.

Ezt az egyet kínálták fel nekünk az iskolákban, ezért aki igazából más életet szeretne magának annak igazán mellbevágó az, amikor valahonnan azt hallja, hogy van más lehetőség is. Igazán sorsfordító dolog elolvasni bizonyos

könyveket a témában, vagy meghallgatni olyan előadókat, akik hajlandóak ezt a másik világot is felfedni.

Portia Nelson: Önéletrajz öt rövid fejezetben

I.

Megyek az utcán.

Ott egy mély gödör a járdán.

Nem látom meg, beleesem.

Elvesztem, nincs segítség.

Nem az én hibám!

Hosszú időbe telik, mire kimászom.

II.

Megyek az utcán.

Még mindig ott a gödör a járdán.

Úgy teszek, mintha nem látnám.

Most is beleesem.

Nem akarom elhinni, hogy már megint benne vagyok.

Nem az én hibám!

Most is hosszú időbe telik, mire kimászom.

III.

Megyek az utcán.

Ott az ismerős gödör a járdán.

Látom, de azért beleesem.

Már megszokásból.

De már tudom, mi történik.

Tudom, hogy az én hibám.

Gyorsan kimászom.

IV.

Megyek az utcán.

Ott a gödör a járdán.

Kikerülöm.

V.

Egy másik utcán sétálok.

És TE?