Miért magasabbak az árak, mint régen?
Az inflációval szokás magyarázni az árak folyamatos emelkedését, de az elszállt árakat valahogy nem magyarázza. Például faluhelyen 1967-ben kb. 40ezer forintból építkeztek nagyszüleim, ami kb. 20 havi átlagbér lehetett.
Bankmonitor szerint ez az azóta keletkezett több, mint 8600%-os inflációval is szűk 4millió forintra jön ki.
Miért nem 4-5 millió egy újépítésű ház, honnan jönnek az agyatlanul elszállt árak?!
Az infláció egy átlagos fogyasztói kosarat mutat, nem kimondottan a házépítésre vonatkozik.
Az inflációba már bele se számolják az ingatlan/albérletárak emelkedését, nem véletlenül.
Akkoriban mindenki "munkásember" volt. Manapság kevés a szakember, így drágább az építkezés.
Akkoriban nálunk nem létezett olyan, hogy befektetek ingatlanba. Külföldi befektetők sem voltak. Most meg jönni a külföldiek, és feltolják az árakat.
"Például faluhelyen 1967-ben kb. 40ezer forintból építkeztek nagyszüleim, ami kb. 20 havi átlagbér lehetett."
Sokkal olcsóbb volt az energia ára, olcsóbb volt a munkabér, sokan építkeztek kalákában, vagyis a tágabb család tagjai és közelebbi barátok elmentek ingyen dolgozni, csak kaját és sört kaptak cserébe. Ha most meg tudnád oldani, hogy 10-12 fő dolgozzon ingyen heteken keresztül a családi házadon kezdve az alap kiásásától, akkor most is milliókat tudnál megspórolni az építkezésen. Ezzel szemben most egy segédmunkás napi bére 15-20 ezer forint zsebbe, plusz járulékok, a minőségi szakmunkáról nem is beszélve. Most markológép megy kiásni a házad alapjait, akkoriban meg ingyen ásták ki a rokonok és a barátok, csak főznöd kellett nekik és sört biztosítani hozzá. Óriási különbség.
És nézzük még meg az építőanyagot: akkoriban, a hatvanas években vidéken agyagból, vagyis vályogtéglákból építkeztek nagyrészt, minden falu határában volt vályogvető gödör, ahol a vályogtéglákat készítették romák agyagból és szalmából. Beláthatod, hogy sokkal olcsóbb építőanyag volt az akkor, mint most a hipermodern téglák, amit az egyre drágább gázzal égetnek ki milliárd eurós beruházással épített téglagyárakban.
Akkoriban egyszerű fakeretes nyílászárókat használtak, egyrétegű üvegezéssel, manapság fejlett, modern, sokrétegű műanyag nyílászárókat és betörésbiztos ajtókat. És még egy szakember (ami én nem vagyok) hosszan tudná sorolni a többit.
" 1967-ben kb. 40ezer forintból építkeztek nagyszüleim"
A Józsi csinálta a villanyt, a Pista a vizet, a Gabibá volt a kőműves, a papa meg az ács, aki aztán a Jószinak, a Pistának és Gabibának csinálta a tetőt. Persze egyik sem értett jól hozzá, úgyhogy sokszor lett eléggé gány a meló, amit aztán meg kellett azóta 2x csinálni rendesen (mert először a Pista újította fel a villanyt, mert ahhoz is értett, 1980-ban).
Nagyon sok ilyen ház épült (ilyenben lakok, pontosan látom, hogy mi és hogyan van/volt elkontárkodva.
1967-ben építettek egy házat, de milyet? Elég buta dolog összehasonlítani egy mai épült házzal, ami nagyobb, modernebb, gazdaságosabb. Arról nem is beszélve, amit már említettek, hogy ha a munka jelentős részét a szomszédok csinálták egy fél disznóért, akkor az igen jelentősen csökkentette a költségeket, nézd csak meg mennyiért dolgozik ma egy ács vagy egy villanyszerelő.
Szimplán egy nagyon buta, szemellenzős, "régen minden is jobb vót" kérdés ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!