A magyarok jelentős része miért pénzügyi analfabéta?

Ilyen szintű társadalmi problémánál szerintem botorság az egyéni felelősséget firtatni első helyen. Nem az a baj, hogy mindenki hülye, mindenki szar alak. Társadalmi szinten az a probléma, hogy szinte semmit nem tanítanak erről a közoktatásban. Jó esetben megtanulnak a gyerekek százalékot számítani matematika órán, még jobb esetben elmondják nekik háztartástanból, hogy mi az a háztartási költségvetés. De arról, hogy mi a különbség a részvény, az ETF meg az államkötvény között, semmi.

És nyilván van egy-két fecske, akik utánanéz, de nem ez az általános.

Az emberek igy vannak vele hogy kijárja a sulikat,elhelyezkedik es nem ertik miért nem élnek meg a munkabérből mikor erre tanítja az oktatási rendszer.

Az oktatás nem arra tanít hogyan láss globálisan, hogyan láss meg lehetőségeket es aknázd ki, hogyan legyél vállalkozó, népszerű, hogyan fuss be, arra tanit hogy magolj be egy könyvet és mondd fel.(szalagmunkaszerű gondolkodásra)

És évtizedeken át de dőiskolán is a robotéletre tanítják az embert 6 éves kortól

Ezért.

Megfordítanám a kérdést: miért ne lennének azok?

Iskolában tanítják nekik a kapitalista pénzügyi fogalmakat? A háborúban, majd Kádár-rendszerben felnőtt generációk magukba szívhatták ezt valahol? Van valamiféle pozitív példájuk arra, hogy hogyan kell bánni a pénzzel?

Hazánk rabszolgaország, éhbérért dolgozunk, de erről nem az egyén tehet, hanem a kormány, aki meghatározza a fizetések összegét.

Az egyéni felelősség ott jelenik meg, hogy a kézhez kapott összeget nem tudja megfelelően beosztani, nem tudja felállítani a fontossági sorrendet, és sokan minden feleslegesre elszórják a pénzüket, aztán utána meg megy a panaszkodás, hogy a hó végén nincs pénze.

Egyik probléma lehet a családi hozott minta, a másik az életképtelen oktatási rendszer (az iskola NEM az életre nevel).

Kérdező, egy országot a kultúrája határozza meg, ugye? Akkor a kulturális intézményekben dolgozók miért keresnek keveset, pedig oda diploma is kell. Egy múzeum, vagy könyvtár, amik ugye értéket, tudást közvetítenek sose lesz versenypiacképes, mert ők szolgáltatnak és nem termelnek. Hogy mered azt itt kijelenteni ilyen lekicsinylően, ahogy írtál, hogy az itt dolgozók hibája, ha a szakmájuk, hivatásuk nem piacképes?

Ezeknek az embereknek a szülei még a létminimumon éltek, a nagyszülők meg kb jobbágyok voltak.

Nem tanultak pénzügyi tudatosságot, mert nem volt honnan.

Sok nőnek saját pénze se volt.

Szülőktől nem tanulhattak, hisz ők se tanulták sehol.

Nem volt internet, végtelen mennyiségben elérhető tudásanyag, akár írott, akár videós változatban.

Iskolában semmi ilyesmit nem tanítottak.

Az én nagymamám még napszámos volt. Annyi pénzhez nem volt szükség pénzügyi tudatosságra.

És én csak 2! generációra vagyok tőle.

Jó én tanult vagyok, jól házasodtam, anyukámnak sikerült bizniszt csinálnia.

Nekem könnyű pénzügyi tudatosságot szereznem és a kislányomnak továbbadni.

De egy 50es férfinél vagy nőnél azért más a helyzet.

"De egy idő, vagy életkor után az egyéni feleősségvállalásé a terep, és ha a selejtes oktatás nem tud megtanítani valamire, akkor ott a lehetőség egyénileg utánanézni a dolgoknak."

Igen, de ehhez eleve kell egy olyan környezet, ami rámutat, hogy ilyet lehet csinálni, egyáltalán van ilyen lehetősége és van értelme vele foglalkozni.

Pl nekem sem volt szinte semmi közöm a pénzhez, nekem a kiszamolo.hu volt az, ami először ellökött abba az irányba, hogy foglkalkozzam ezzel, de azt már nem tudnám megmondani, hogyan akadtam rá.