Lejjebb mehetnek még az árak?

Nem fognak lemenni, olyan nincsen.

Ha majd dübörögni fog a gazdaság (nem fog) - akkor a fizetések mennek fel.

Drága gyermekem!

Vegyük a kenyeret.

A mezőgazdasági gépek üzemanyagot használnak. A gazda drágábban tud tankolni. Mi következik ebből? Vagy felhagy az egésszel, vagy drágábban adja a búzát. Ingyen vagy veszteséggel ki dolgozni?

A malom sok energiát használ. A gépek üzemeltetése többe kerül. Drágábban kapja a búzát a fentiek miatt. Mi következik ebből? Vagy felhagy az egésszel, vagy drágábban adja a lisztet. Ingyen vagy veszteséggel ki dolgozni?

A pékséghez sok energia kell, ami drágább. A fentiek miatt drágábban tud lisztet vásárolni. Mi következik ebből? Vagy felhagy az egésszel, vagy drágábban adja a kenyeret. Ingyen vagy veszteséggel ki dolgozni?

A gazda drágábban tud kenyeret venni a családjának, és magának.

Mi következik ebből? Éhen hal, vagy drágábban adja a búzát.

És a kígyó a saját farkába harapott.

Árstoppal az a probléma, hogy így soha az életbe nem fog lemenni valaminek az ára. A piac természetes folyamatában ha valaminek az ára nő, akkor a vevők átállnak más alternatív termékre, avagy mellőzik a szolgáltatást (jelen esetben kevesebbet utaznának). Hogyha valamire való kereslet nem csökken, hanem árstop miatt még akár nő is, akkor az újra feljebb fogja tornázni az árat, így sose jutunk el arra a pontra, hogy ártop alatt legyen valaminek az ára.

Viszont ha üzemanyagnál nem lett volna árstop, sokan meggondolták volna, hogy használjanak autót vagy sem, akinek lehetősége volt rá, tömegközlekedéssel járna, avagy betársul valakihez. Ennek köszönhetően kevesebb üzemanyag fogyna, ami idővel tényleg lejjebb viszi az árakat.

Látom nem értettétek meg az írásomat. Az árak nem hasraütésszerűen születnek. Ha a kereskedő csak drágán tud vásárolni, akkor eladni is csak úgy tud. Ha a szállási költség növekszik, az is drágítja a terméket.

Ha a sorban egy elem költsége emelkedik, az végig megy az összes többin.

Ahogyan írtam is a kenyérrel példálózva.