Elhunyt nyugdíjas után csak özvegy vehet fel nyugdíjat, vagy közelebbi családtag is?

#30: Ezt ne nagyon hangoztasd. Jogtalanul veszi fel az ellátást. Hacsak nem állapított meg a bíróság a váláskor tartásdíjat. NEM gyerektartást, hanem ASSZONYtartást. Ha neki így megállapították, és be sem kérték az ítéletet a válásról, akkor az ügyintéző nagyon komoly eljárási hibát vétett. Persze nem csodálkozom: a 2018. év végi nagy leépítési hullámban elküldték az összes régi, huszonéves tapasztalattal rendelkező szakembert, már nem volt aki betanítsa az újakat. A jelek szerint különbséget sem tudnak tenni tartásdíj fajtái között. A kormányhivatalnál (pontosabban kormányablaknál) meg végképp nem értenek a nyugdíjhoz, sajnos tapasztalatból beszélek... Ki sem adhattak volna ilyen igazolást hozzátartozói ellátáshoz. El vagyok képedve! Sejtettem, hogy szar a helyzet (már én is váltottam), de ez minden képzeletet felülmúl.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról:

49. § * (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától ANNAK HALÁLÁIG tartásdíjban részesült, vagy RÉSZÉRE a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(2) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(3) Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a (2) bekezdés szerinti tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

Tb. törvény:

"45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt."

A kormányhivatalban azt mondták, hogy kell egy közös gyermek, és annak igazolása, hogy megszakítás nélkül legalább 10 évig együtt éltek.

Nem gondolom, hogy mind a kormányhivatali dolgozók, mind a nyugdíjfolyósító igazgatóság ellátást elbíráló ügyintézője egyformán tévedne.

"Ezt ne nagyon hangoztasd."

Nekem egy volt kollégám mondta ezt akkor, amikor az apám meghalt. Én erről nem tudtam, ezért 1 hónapnyi ellátásról le is maradt az anyukám, mert későn adtuk be a kérelmet. Ott mondták, hogy 2 hónapra visszamenőleg lehet csak kérni. Háromszor is megkérdeztem, hogy valóban úgy van, ahogy én tudom. Azt mondták, hogy igen. Ebből kifolyólag nem érzem, hogy bármit titkolnom kellene.

Hát pedig rosszul mondták. Olvasd már el a törvényt, és értelmezd! Ott van leírva a törvényben, hogy "ANNAK HALÁLÁIG". Tehát a halálától visszafelé számolva kellett volna az a folyamatos együttélés. Ráadásul ez a 10 év az ÉLETTÁRSRA vonatkozik, nem a házastársra, pláne nem az elvált házastársra.

Attól, hogy a kollégád hülyeséget mondott, jobban utána kellett volna nézni. Sajnos nagy bajok lesznek, a valótlan nyilatkozatok alapján utalnak ezek szerint egy halom jogtalan ellátást. Ultragáz!

Ha meg igaz lenne, akkor nem maradt volna le semmiről, ugyanis a nyugdíjak, hozzátartozói ellátások 6 HÓNAPRA visszamenőleg érvényesíthetők, nem kettőre. Csupa fals információt kaptatok, sajnos. Mellesleg véleményem szerint elég gusztustalan dolog özvegyi nyugdíjat felvenni (de még igényelni is!) olyan után, akivel közel fél évszázada nem is élt együtt valaki.

Mellesleg véleményem szerint elég gusztustalan dolog özvegyi nyugdíjat felvenni"

Ez nem gusztustalanság kérdése, ha adott esetben a jogszabály lehetőséget ad rá bizonyos feltételek kikötése esetén. Ha ad rá...

Bogarat ültettél a fülembe, úgyhogy ha legközelebb megyek Anyukámhoz, elkérem a papírokat és átnézem, nem szeretném, ha tévedés miatt vissza kellene fizetnie az ellátást.

Elolvasva a paragrafust, van egy sejtésem, hogy miért is lehetett mégis jogosult az ellátásra.

Válás után is jó kapcsolatot tartottak, Apámat utolsó éveiben Anyám ápolta.

Majd megírom, hogy mire jutottam.

"Ráadásul ez a 10 év az ÉLETTÁRSRA vonatkozik, nem a házastársra, pláne nem az elvált házastársra."

Ha már elvált, és mégis vele él együtt, akkor az már szerintem élettárs. :)

Ha jól értelmezem a szabályt, akkor abban az esetben jogosult özvegyi nyugdíjra

- az élettárs/elvált házastárs közös gyermek nélkül, ha a halála előtt megszakítás nélkül legalább 10 évig együtt éltek,

- az élettárs/elvált házastárs, ha van közös gyermek, és a halála előtt legalább 1 évig megszakítás nélkül együtt éltek.

Kerdezo!

Senki nem irigyellek semmit. Arra probalt kb mindenki ravilagitani, hogy az özvegyi nyugdíj az ozvegynek jár. A testvérnek, gyereknek, unokanak, a szomszéd Józsinak nem. A gyereknek, ha kiskorú árvaellátás jár- illetve akkor sem a gyereknek, hanem az őt nevelő szülőnek, a gyerek költségeihez való hozzajarulaskent.

Nagykorú gyereknek nem jár semmi állami támogatás az elhunyt szülő után. A történetben szereplő 34 évesnek ott van állami támogatásként a rokkantnyugdij és majd az elhunyt apa után örököl.

Értem, hogy xar és úgy érzed, megrövidit téged az állam, de ez a helyes eljárás.

Amúgy a testi fogyatékos képes szellemi munkát végezni, ergo nyugodtan neki állhat valamit tanulni és azzal boldogulni

34-es!

Én is kíváncsi vagyok a sztorid végére.

Ha esetleg tévesen kap pénzt anyukád, akkor még a végén kiderülhet, hogy anyám is kaphat, bár meglepődnék.

A történet a következő:

Apám meghalt még '78-ban(akkor voltunk mi 1 és 3 évesek), anyu kapott utána özvegyi nyugdíjat egészen az öcsém középiskolai ballagásáig. Anyu akkor volt 40 éves. Majd x évre rá újból feléledt neki az özvegyi, mivel apám halálakor még alacsonyabb volt a nyugdíjkorhatár, meg 10 év helyett 15 év volt megadva maximumként az özvegy nyugdíjba vonulása és a feléledés között. Onnantól fogva ugye garantált volt anyu élete végéig a 30%.

Csakhogy anyunak lett egy élettársa még a kilencvenes évek elején, akivel nem házasodott ugyan össze, de lett 2 közös gyerekük és 1 hónappal ezelőtt meghalt a férfi, anyám meg kitalálta, hogy hátha meg lehetne azt csinálni, hogy az apám utáni özvegyit visszamondaná és az élettárs után venné igénybe, mert hát az valószínűleg lényegesen több volna, hiszen volt 42 bedolgozott éve, habár még nyugdíjas nem volt.

Anyámról van ugyan szó, de nekem már az erkölcseimbe az előző dolog sem fért igazán bele(élek valakivel és más után veszem fel az özvegyit), de hogy ezt még megfejeljem egy ilyen cserével...az végképp nem.

Mondjuk szerintem ez nem is lesz lehetséges, de nem tartom vissza, kérdezze meg.

Szerintetek?

34-es vagyok.

Majd megírom, hogy tényleg tévedtek a hivatali dolgozók (hárman is), vagy van valami más, amiről én nem tudok, és valóban jár neki az özvegyi nyugdíj.

Ma egyébként is utazom Anyámhoz, előszedetem vele a papírokat és megnézem. Őt hiába kérdezem bármiről, semmit nem ért az egészből...

Az édesanyád akkor kaphat özvegyi nyugdíjat, ha azt állította, hogy az elhalálozásig élettársként együtt éltek (ekkor elég 1 év és egy bármikor született gyerek).

Nem szoktunk ilyenben tévedni, ismerjük a jogszabályokat.

Az más dolog, hogy a kedves igénylők mit állítanak, és ez, vagy az ellenkezője mennyire bizonyítható...