Valaki elmagyarázza, hogy miért van az, hogy ha növelnék most az emberek fizetését, akkor gyorsulna az infláció?

Röviden: ahogy az első írja.

Hosszabban kifejtve az egész a kereslet és kínálat közötti egyensúlytól függ. Az infláció többnyire akkor szalad meg, ha sok piacon egyszerre túlnő a kereslet a kínálaton. (A közgazdaságtan egy konkrét jószág - szolgáltatás vagy termék - eladóit és vevőit együtt tekinti piacnak. Pl. hamburgerpiac, A4-es papírlap piac, hajfestéspiac, stb) Általánosságban ha a kereslet nő, és a kínálat nem változik, akkor az ár magasabb lesz, ha a kínálat nő, és a kereslet nem változik, akkor az árak csökkennek.

Most a COVID miatt a kereslet nőtt, és a kínálat szűkült. Előbbi, mert pénzt öntöttek a gazdaságba, utóbbi pedig mert lezárások voltak. A jelenség globális, de a magyar gazdaság sokszorosan kitett minden ilyen hatásnak.

Ha a munkavállalók több pénzhez jutnak, akkor ők vevőként megjelennek a piacokon, tovább növelve az amúgy is nagy keresletet. Ha nem változik a kínálat, márpedig nem tud gyorsan változni, akkor az árak nőni fognak. Az árak növekedése pedig maga az infláció.

Ha a fogyasztást vesszük vissza, vagyis szűkítjük a keresleti oldalt, akkor viszont az új áregyensúly már alacsonyabbra kerül, egységnyi pénzért több jószágot lehet venni, erősödik a pénz, vagyis csökken az infláció.

Nem jó ötlet ársapkával sem szabályozni az elszabaduló árakat, az ugyanis szinte biztosan hiányt okoz. A kínálati oldal eladói ugyanis más piacokon vevőként jelen vannak, és amikor általánosságban nőnek az árszintek, az ő árszintjeik is nőnek. Ársapka esetén egyes eladóknak olyan áron kellene eladniuk a jószágaikat, ami egyszerűen veszteséget termel, ezért kilépnek a piacról. Kevesebb eladó, kevesebb jószágot kínál sok vevőnek. Így a vevők egy részének biztosan nem jut termék.

Keresletet kell kivonni a piacokról, ennek az egyik egyik legegyszerűbb módja a kamatemelés, ami leegyszerűsítve megtakarításra ösztönöz. Persze a parizeres zsömle helyett aligha fog a csóró melós állampapírt venni...