Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Valaki elmagyarázná nekem az...

Valaki elmagyarázná nekem az inflációs politikát?

Figyelt kérdés

Épp a két világháború között járunk történelemből, de már többször előfordult ez a dolog, de sosem értettem rendesen.


Addig biztosan világos, hogy a kormányzat több pénzt ad ki.

És aztán mi lesz?


A segítséget előre is köszönöm, várom a válaszokat!



#történelem #inflációs politika
2012. dec. 8. 17:03
 1/8 anonim ***** válasza:
81%

1 A jövedelmek nem követik az inflációt az az csökken a fogyasztás.


2 A jövedelmek nem követik az inflációt az az csökken az import.


3 Olcsóbb lesz a munkaerő, javul a nemzetközi versenyképességünk az alacsony hozzáadott érték termelésben, az az javul a cserearányunk.



Persze az inflációs politikát nem szokták az 1 kulcs bevezetésével párosítani, mert sajnos az az amplitúdók hullámait inkább kioltják.


Pld


Hiába csökken a reálértéke a jövedelmeknek átlagosan, ha az alsó rétegeket érzékenyen érinti = a szükségesnél is magasabb fogyasztás visszaesés = GDP csökkenés = recesszió


Hiába a reálérték csökkenés, ha a magasabb jövedelműeknek nő csak a jövedelme = nem lesz a befektetéseiket indukáló kereslet a társadalom széles szegmensei irányából az az= több magas hozzáadott értékű import.


Az az, úgy ahogy van baromság ebben a formában.


"jó lenne ha Matolcsy ezt elolvasná"

2012. dec. 8. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:

Lehet, hogy rossz kategóriát választottam. Köszönöm a választ. Őszintén szólva rajtam nem segített sokat.

A tankönyv a következőt írja: "A szerkezetváltás komoly tőkét igényelt, ami a húszas évek elején hiányzott M.o.-on. Emiatt kezdetben inflációs politikát alkalmaztak. A kormányzat a pénzkibocsátás fokozásával hiteleket adott a vállalkozóknak, melyeket az inflálódó pénzben - számukra előnyösen - fizettek vissza. Az infláció azonan veszélyes fegyver, mert felgyorsulása alááshatja a gazdaság erejét, nyomorba taszíthatja a bérből élőket, kiélezve az amúgy is feszült politikai helyzetet."


Én még mindig nem látom át a lényegét, nem értem. Legyen szíves valaki elmagyarázni!

2012. dec. 8. 17:47
 3/8 anonim ***** válasza:
100%

[link]


ezt olvasd el az elejétől, hogy megértsd, talán a 20. századi rész az, ami téged leginkább érdekel.


Amúgy első körön volt a pénzrontás:


Régen ugye nemesfém pénzek voltak. Ezeknek volt egy adott súlyuk, és mindig tudta az ember, hogyha kap egy ilyen érmét, akkor az mennyi nemesfémet tartalmaz (mondjuk aranyat)


Tegyük fel császárunk összeszedeti az összes aranypénzt, mondván, hogy új érmét vezet be.

Neked van 100 régi arany érméd, ami tegyük fel darabonként 4 gramm(tehát van 400g aranyad). Császárunknak beszolgáltatod, és ő azt mondja, hogy Te 100 új érmét fogsz majd visszakapni.

Tegyük fel, hogy összesen a kis császárságunkban van 1.000.000 ilyen érme, az az 4.000.000gramm arany összesen.


Namost császárunk veretett új érméket, viszont ezek az érmék csak 2 gramm aranyból készültek. Te visszakapod szépen a 100 érmédet, és elfogadod, hogy be lettél húzva összességében 100g arannyal, ami végül császárunk zsebében landolt.


Viszont amikor újra kimész a piacra vásárolgatni, akkor feltehetőleg erről mindenki ugyanúgy tudni fog mint te. És aki eddig 1 aranypénzért (azaz 4 gramm aranyért) adott egy tyúkot, az ezután is 4 gramm aranyért fogja adni. A csavar a történetben annyi, hogy amíg ezt eddig ki tudta fizetni 1 aranypénzzel, addig most már 2 aranypénzt kell adnod érte! (mivel az új pénz csak 2 gramm aranyból készült)


Így beláthatjuk azt, hogy a régi pénzzel 100 érmével 100 tyúkot vehettél a piacon, addig most 100 érmével csak 50 tyúkot tudsz venni. Magyarul elértéktelenedett pénzed


Napjainkban annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az államnak van a hivatalos fizetőeszközére fedezete. Tegyük fel azt, hogy forgalomban van 100 forint, és az ország összes fedezete ez a 100 forint mögött van. Ha állambácsi elkezdi nyomtatni a pénzt izomból, mert valamiből ki kell fizetni a nyuggereket, meg az ingyenélőket, meg a közalkalmazottakat... Viszont, ha nyomtatja a pénzt, de a fedezetet nem növeli mögötte ezzel arányosan, akkor az 1 forintra eső fedezet minden egyes kiadott forinttal kisebb lesz. 100 "fedezetre" lesz 101 forint, majd 102... majd elérjük azt, hogy 1.000 forint lesz forgalomban. Ezen esetben 1 forintra 0,1 "fedezet" fog jutni. Tehát oké, hogy állambácsi már nem lóg senkinek, csak akik megkapták a pénzüket tizedannyit érnek vele, mint mikor 100 forint votl forgalomban összesen.


remélem világos, ennél érthetőbben nem tudom elmagyarázni >.< bár nem vagoyk én sem egy nagy magyarázó elme :D

2012. dec. 8. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%

Na, nagyon leegyszerűsítve. A pénz értéke attól függ, hogy mennyi árú van azon a piacon amin használhatod. Tegyük fel, van 100 egység pénz az egész országban és ezt az egész országban összesen 20 kiflire lehet költeni. Ekkor egy egység pénz 1/5-öd kiflit ér. Na, ha több lesz az árú a piacon, akkor egy pénzért több kiflit kaphatsz, nő a pénz értéke. Ha kevesebb kifli van, akkor egy pénzért kevesebb kiflit kaphatsz, tehát csökken az értéke. Ugyan így, ha te pénzt bocsájtasz ki, akkor csökken az egy egység pénzre eső kiflik aránya, tehát gyengül a pénz.

Na, a világon a legtöbb állam (sőt, igazából szerintem az összes) rengetegszer abból fedezi kiadásait, hogy pénzt nyomtat és ezzel fizet. Ettől persze gyengül a pénz a közeljövőben. Amit kimásoltál abban az van lényegében, hogy ilyen "gyártott" pénzzel segítettek a vállalkozásoknak, ugye ettől később csökkent a pénz értéke, így a visszafizetések értéke is, amit a hitel után kellett fizetni. Persze, ha közben nő a gazdaság, akkor ellensúlyozhatja az inflációt, viszont könnyen át lehet oda billenni a sok pénzkibocsájtástól, hogy felborul az egyensúly és elszabadul a pénzromlás.

2012. dec. 8. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
be lettél húzva összességében !200g! arannyal... bocsi -.- :D
2012. dec. 8. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
amúgy amikor azt hallod a tv-ben hogy infláció, akkor gondolj arra, hogy most lopták ki újra a szemedet is :D
2012. dec. 8. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen az érzékletes példákat! :)
2012. dec. 9. 18:31
 8/8 korten válasza:
Az infláció és a defláció megváltoztatja a jövedelemeloszlási viszonyokat a rendszerben. Az infláció jövedelmet csoportosít át a bérből és fizetésből élőktől, a megtakarítóktól a költségvetés és a vállalkozások felé ill. segíti az adóst az adós-hitelezői (megtakarító) pozícióban. A közgazdaságtanban az infláció nem igazán tisztázott, jól körülhatárolható jelenség. Lehet kereslet húzta és költség tolta árszínvonal változás és lehet külső és belső jelenség is. A két világháború közötti időszakot jellemző inflációs politika lényege az volt, hogy a jegybank finanszírozta a költségvetési hiányokat. Ezzel a jegybankok hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra, de ezáltal egyben pótlólagos keresletet is támasztottak a javak piacán, ami a termelési szinteket megemelte. Magas foglalkoztatási szint környékén a további pótlólagos keresletteremtésre nem a termelés (mennyiség) reagált, hanem az árszint. Amíg a kereskedelmi bankok pénze hitelezéssel kerül a forgalomba és hitel visszafizetéssel megszűnik, addig a jegybank által teremtett pénz mindig benne marad a forgalomba, amíg a költségvetés szufficittel ezt meg nem szünteti (nincs kényszer). Ezért a rendszert uraló ellentmondásokra találóan az egyik híres közgazdász azt mondta, hogy "jobb a járadékosok (megtakarítók) infláció okozta lassú eutanáziája, mint a defláció okozta tömege munkanélküliség. Tehát a munkanélküliség és az infláció között inverz kapcsolat van. Amikor a gazdaságpolitika a foglalkoztatottságra fókuszál, akkor fel kell adni az árstabilitást. Más közgazdasági iskolák szerint a pénznyomtatásra automatikusan csak is az árszint változása reagál és sem a foglalkoztatás és sem a termelési viszonyok (kibocsátás) nem változnak, ezért a pénzt semlegesnek tekintik. Mert reál értelemben nem változik semmi. A megnövekedett pénzmennyiségre a forgalmi egyenletben (M0xV=PxQ)csak is a P reagál (árszint). Más közgazdasági iskolák szerint meg a Q (mennyiség) és az irány (ok-okozat) sem egyértelmű. Szerintük a MO (pénzmennyiség) az következmény és nem ok. A rendszerben megjelenő árszintek növekedése (pl költség tolta inflációnál) magával vonja a nagyobb pénzmennyiség előhívását.
2017. dec. 19. 18:49
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!