Hó elején fixen félreteszünk (másik számlára, aminek a kártyája még csak kéznél sincs). A többi marad költésre.
A gyenge pontjainkra figyelünk (nálunk ételrendelés...) így a havi ételkeretet lebontjuk hetire, és figyelünk, hogy arra a 7 napra beleférjünk.
Nagyobb kiadásokra (új táli gumi, nyaralás, családban esküvő) már előre rakunk le pénzt, havi szinten. Nem az utolsó percre hagyjuk és nem a megtakarított pénzből megy.
Mi ezeket használtuk + növeltük a bevételeinket évről évre mindig egy kicsivel (munkamániások sem akartunk lenni, így emberi keretek között).
Most elmondhatom, hogy így 4 év után elég kényelmesen élünk, de továbbra is betartjuk a fentieket, pont mint pályakezdőként, pedig már jóval több az elkölthető pénzünk.
Nekem is az jött be, hogy hó elején:
- leveszem azt az ingyenesen felvehető 150 eFt-ot a számlámról, elteszem, mintha ott sem lenne (sok olyan kiadás van most, ami csak KP-s, nem kell sárral dobálni, hogy miért nem kötöm le 2 évre állampapírba meg hasonlók :D)
- az alap folyószámlámhoz tartozik ingyenesen 5 db alszámla, amikről közvetlenül kiutalni máshová nem tudok, el tudom őket tetszés szerint nevezni stb.- csak a főszámla és az alszámlák közötti utalás lehetséges rajta (természetesen díjmentesen)- van pl. Egy “kocsiszervíz” alszámlám most, egy “nyaralás”, egy “klímacsere”- szóval az aktuális várható kiadásokra. Hó elején gyorsan szétpakolok ezekre az alszámlákra pénzeket és a fő folyószámlán már csak az marad, amiből a napi dolgok kifizetése megy
- van (részben kp, részben azonnal hozzáférhető számlapénz formájában) legalább 3-4 havi megélhetési költség félretéve, amihez NEM nyúlok (vésztartalék)- pl. Ha káresemény történne (természetesen mindig a lehető legrövidebb idő alatt feltöltöm az egyenlegét, ha hozzá kell nyúlni- ilyen 1x volt eddig életemben, amikor kiraboltak), vagy ha mondjuk elveszteném hirtelen a munkám vagy valami nagyobb eü kiadás kellene (nyilván van egészségpénztáram és normális végzettségem is, hogy ne reccsenjek meg ettől sem, de a tartalék mindig kell)
- természetesen nincsenek zűrös hiteleim, adósságcsapdáim, tartozásrendező kölcsöneim (nem hitelből élek és nem hitellel fizetem vissza a hiteleket)- így ezek nem viszik a pénzt aránytalanul
- nem akarok többnek látszani, mint ami vagyok. Hitelre nekem is lehetne 30 milliós autóm (hitelképes lennék rá)- de olyan van, amit meg tudta fizetni. Nem kifelé mutogatom a “gazdagságot”, nem ilyen MLM szinten villogó a felfogásom. Szerintem ez is egy nagy titok a “spórolásra”, hogy nem verem bele magam a külső környezeti, ismerősi, családi stb. Nyomásra csak azért 200 ezres táskákba meg 30 milliós autókba, mert az “kell”, mert másnak olyan van stb. Nekem nem ez a szintem, felfogtam, megértettem
- nem gyűjtögetek (vackokat sem, de használható, de valójában nem használt) dolgokat: kis pénzek ezek, de lehajolok érte: pl. A kisfiam már nem használt, szép állapotú, kinőtt mesekönyveit felteszem a market place-re, akkor nem nekem kell zsebpénzt adnom vagy beleforgatom egy új könyvbe, játékba stb.
Én a 40-30-20-10 elvét követem. A fizetésem 40%-ából élek, max 30%-áig vállalok hitelt, 20%-ot félre teszek és 10%-ot fordítok nyaralásra/szórakozásra/hobbira.
Amiből nem engedek az a 30% hitel. Ettől magasabb arányban SOHA nem leszek hajlandó eladósodni. Most az összes hitelem (lakás, kocsi, diákhitel) 25%-át teszi ki a fizetésemnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!