Mire való ez a rongyrázás?

Apai nagybátyám egy egyszerű ékszerész, feketén dolgozik és csak ő tudja hogy él még. Egy szoba-konyha, nappali, fürdőszoba lakásban lakik, az egész alig van 40 négzetméter.

Egy hónapja kapott 1 650 000 Ft-ért egy leharcolt, alul csupa rozsda, 17 éves BMW-t. Kívülről valóban gyönyörűnek néz ki, ha az ember nem tudja, nem mondja meg hogy egy csotrogány. Csak azért vette, mert BMW.

A fia, az unokatestvérem, 4 évet dolgozott Németországban. Most hogy hazajött, 80 000 euróért vett egy Audit magának. Megmaradt párezer euróval és kért tőlem kölcsön 300 000 Ft-ot, mert valamire kellett neki.

A hab a tortán hogy tegnapelőtt mindketten nálam voltak, meglátogattak. Én nem vagyok gazdag, sose leszek. De az örökségemet (szülői ház, kisebb ingatlanok és néhány földterület) eladtam és pár lakást vásároltam érte jó helyen. Kiadtam őket bérbe. Csak ez a passzív jövedelmem van, de jól keresek belőle, meg tudunk élni és van időm mindenre. Tudunk utazni, nyaralni, egymással lenni.

Nekem egy Volkswagenem és egy Suzuki van. Ők amikor itt voltak elkezdték verni a mellüket az autóikkal és leszólták az enyémeket, illetve engem, hogy olyan anyagi körülmények között amilyen nekem van (utaltak a vagyonomra is) miért nem vásárolok "normális autót". Mi ez a rongyrázás? Jelent az bármit is hogy az embernek milyen autója van? Normális dolog hogy egy ember minden pénzét olyasmire költse ami ma van, holnap meg nincs? (autó, mert bármikor megüthetik, elromolhat, használhatatlanná válhat, történhet baleset, stb).

Egyáltalán milyen emberek az ilyenek, akik ilyet mondanak?