Az évszázad gazdasági világválságának kezdetén vagyunk, mégis alig-alig aggódik 1-2 ember miatta?..

Nem a téma a komolytalan, hanem a kérdés. 4 oldalon keresztül vezettük le, hogy miért.

De nyugi, mindenki elmentette, jövőre itt találkozunk, addig pihi

"Nem lesz semmilyen valsag, meg te se hiszel benne, hanem akkor merned shortolni az s&p500-at, de nem mered szoval te se hiszel abban amit mondasz"

Ez a legnagyobb hülyeség amit eddig olvastam.

"Nem lesz semmilyen valsag"

Eléggé analfabéta lehetsz pénzügyileg, ha ezt így kimered jelenteni.

"meg te se hiszel benne, hanem akkor merned shortolni az s&p500-at, de nem mered szoval te se hiszel abban amit mondasz"

Szerintem életedben nem shortoltál még, csak hallottad valahol ezt a szót.

Shortolásnál külön díjat kell fizetni naponta a shortodra, még a long pozíciónál ilyen nincs. Na már most ha még 1 év múlva lenne egy nagy válság akkor is szépen lehúzna a napi fee.

"A benzin ára még több is mint a kérdésben írt jóslat."

Hol? Én ma 479,9-ért tankoltam literjét.

Örülök, hogy nem csak én látom így a dolgokat.

A kérdés teljesen jogos.

A következő 2 év lesz életem valószínűleg legnagyobb mélypontja gazdaságilag.. bármibe próbáltam fektetni, legyen az tőzsde, ingatlan, arany, mindenütt azt látom: veszteséges lett.

Gyakorlatilag most nincs nyereséges befektetés.

Az árak az egekben. Ugyanaz a termék, legyen szó bármilyen élelmiszerről a hipermarketből, éttermi szolgáltatásról, ruháról, háztartási cikkről stb.. (kivétel nélkül minden) drágult, kérdés hogy duplájára vagy csak 20-30%-ot.

Ez a tendencia javulni nem fog.

Közben az órabér az elmúlt 5 évben megakadt az 1300-1700 forintnál. A "veszély" hogy a drágulás értékében növekszik a bér nem fenyeget minket.. ez nem titok.

A hitelmoratórium miatt nem látszik (még) annyira.

Szerintem jövőre januárban lesz a mélypont, amikor vége a Covid-nak, a háborúnak, jön a 999 forintos benzinár, a 15%-os alapkamat, a 20%-os infláció, az 500 forintos euro, és a létminimum alattiak száma megháromszorozódik.

Az én életemben eddig (csak) kisebb formában látszódik: pl. már nem járok külföldre, eszembe nem jutna nyaralni menni. Pedig egészen Covid előtti évente 2x is mentem.

Ma már nincs rá pénzem, mert másra KELL. Olyanra, ami nem luxus, hanem alapvető létszükséglet pl. a számlák befizetése.

Nem járok fodrászhoz, maximum évente 1x.

Nem járok kozmetikushoz, egyáltalán, magamnak megoldom.

Nem járok étterembe, soha, - egy ebéd 3000 forint alatt nem áll meg, abból 3 napig eszem.

Nem járok autóval, még akkor sem ha cipekedni kell (régebben gondolkodás nélkül megtettem).

Nem ülök be egy kávézóba, mert egy cappuccino nincs 650 forint alatt..