Hogyan rakjam ki az édesapámat a házamból?

Azért van olyan szülő, akit ki KELL tenni az utcára.

Az enyém például olyan volt. Alkoholista, verte az Anyámat, elitta minden pénzünket, időnként nem volt mit ennünk, azt sem tudta, hány évesek vagyunk, elvégeztük a sulit már vagy sem.

Én az ilyet nem hogy kiraknám, hanem be sem fogadnám...

15/16

Hasonló szitu, mondjuk nem ivott.

De ettől még az apám, akinek ezt magyarázni kell az ne vállalkozzon család alapításra.

"Hasonló szitu, mondjuk nem ivott.

De ettől még az apám, akinek ezt magyarázni kell az ne vállalkozzon család alapításra."

Csak hasonló a szitu, de nem ugyanaz! Biztosan azt akartad írni, hogy "ettől még az apám".

Hát nem. Csak a véred, de apának nem nevezném az olyat, aki miatt éheznek a gyerekei, aki veri azt a nőt, akit állítólag szeret, és aki miatt állandó rettegésben élsz, mert nem tudod, hogy mikor üt agyon.

Hát ha gondolod, Te csak pátyolgasd az ilyet. Nálam örüljön annak, hogy nem vágtam bele a nagykést annak idején.

Biztosan Neked nem fog tetszeni, de vállalkoztam családalapításra. Nyugalomban élek. Nagyon megnéztem ugyanis, hogy kihez megyek hozzá, tény és való, nem kapkodtam el a dolgot és kínosan vigyáztam arra mindig, hogy anyagilag ne függjek senkitől, és amint szükséges, lapátra tudjam tenni azt, aki belerondít ebbe az állapotba.

18/18

Már bocsánat de ha anyád évekig tűrte hogy verjék akkor megérdemli.

Az nem normális,ergo fogom és kilépek a kapcsolatból.

És aztán új életet kezdek,pont.

De van egy erkölcsi minimum amit az ember megtesz még akkor is ha rühelli az apját.

Én is rühelltem, de amikor jött a papír hogy meghalt egy otthonban,akkor intéztem neki egy átlagos temetést és pont.

Érdekes mód szinte minden ismerős azt mondta hogy bármi is történt anno jól tettem.

Akkor ennyien hülyék lennénk?

Van még mit tanulnod az életről,de már szaporodsz.

Aztán hátha 40 év múlva a saját kölyköd fog kitenni a házból,mert azt ugye Te sem tudhatod milyen ember leszel 40 év múlva :)

Ha nem neveled a gyerekbe azt az erkölcsi minimumot amit a szülei iránt érezzen,akkor bizony Te is járhatsz hasonló módon.

Már bocsáss meg 19-es, de nem tudod, hogy miről beszélsz.

"Van még mit tanulnod az életről,de már szaporodsz."

Az ilyen durva és sértő megjegyzésekhez pedig végképp nincs jogod!

52 éves vagyok, tehát nem sok minden újat tudsz nekem mutatni az életből. Anyám nem tűrte, el is vált tőle, csak éppen nem volt hova mennie a gyerekeivel.

"De van egy erkölcsi minimum amit az ember megtesz még akkor is ha rühelli az apját."

Ez így igaz. Ha rühelli. De én gyűlöltem, nem pedig rühelltem, mégis eltemettem. A jó apához képest annyi különbséggel, hogy nem ejtettem érte egy csepp könnyet sem és azóta sem hiányzik.

"Ha nem neveled a gyerekbe azt az erkölcsi minimumot amit a szülei iránt érezzen,akkor bizony Te is járhatsz hasonló módon."

Ez így csak részben igaz, viszont én teljesen más értékrendet képviselek, mint amit az apám képviselt és ezt oltottam a gyerekembe. Nevelni szeretettel lehet. Kell, hogy legyen érzelmi kötődés szülő és gyerek között, mert ha nincs, akkor csak egy szimpla "tanár" vagy neki, akinek a tanácsát/példamutatását (na itt kezdtem el nevetni) vagy megfogadja vagy sem. Normális/egészséges érzelmi kötelék nem létezik bántalmazó és áldozat között, maximum abnormális függőség. Ilyen csak a mesékben van.

Csukd be a mesekönyveidet és felnőtt regényeket olvass!

Továbbá örülj annak, hogy Téged, télvíz idején, gyerekként, pizsamában/hálóingben, mezítláb soha nem kergettek ki a hóba és zárták be előtted az ajtót.

Részemről téma bezárva, kérdést nem követem tovább, mert olyanról alkotsz véleményt, amit érzelmileg soha nem éltél át, tehát nem tudhatsz róla tulajdonképpen semmit.