Hol "esik le" a Magyarországon megépülő (de nem magyar) akkumulátor-gyárak várható termelés- és bevételnövekedése a magyar gazdaság számára?

A gyárak fizetnek jövedelem adót, a munkásoknak bért fizetnek, akiket így ne az államnak kell eltartani, a munkás is jövedelemadót fizet, illetve itt költi el a pénzét. Emellett a gyár megrendel egy rakás szolgáltatást. Pl. kisvállalatok szállítanak be alkatrészeket, vagy éppen a büfét üzemeltető cég ad el a gyártereületen belül árút.

Mondjuk ezzel szemben ott áll, hogy az állam mit a a gyárépítéshez (ingyen telek, építési támogatás, adókedvezmény)

Az árbevétel belföldi része után 27% áfabevétele van a költségvetésnek, igaz ebből levonja a beszerzések utáni áfát, és ha minden exportra megy akkor ez még több is lehet mint a fizetett áfa. Viszont az itthoni beszállítóinak az árbevételét, munkaerőszükségletét növeli, stb.

A bevételek 2%-a iparűzési adó, 0,3%-a innovációs hozzájárulás.

A bérköltség 33,5%-a szja és járulékok formájában kerül az államhoz, a 66,5%-a a munkavállalókhoz, akik elköltvén azt 27% áfát fizetnek, a maradékból más cégek bevételeit növelik, és fraktálszerűen így gyűrűzik tovább. ezen felül a céget terheli szocho (bérköltség x 15,5%) és munkaerőpiaci hozzájárulás (bérköltség x 1,5%)

Aztán pedig a nyereség különböző tételekkel korrigált értékének 9%-át befizeti társasági adóként.

#14, többet fizet, mint a közmunka, vagy a munkanélküli.

Minél értékesebb munkakörben vagy, annál többet.

Az az érv hogy többet fizet mint a közmunka?ott csak 1 műszak van és nincs semmiféle mennyiségi vagy minőségi norma amit el kell tudni érni.

Minden munkakör értékes a versenyszférában, legalábbis dolgoztatni azt tudnak.a fizetést meg mind tudjuk milyen,európában a legrosszabb 3 között van.

#16

1913-ban és 1941-ben kb 35%-kal voltak lemaradva a magyar bérek nyugattól.

1982-ben a holland haverom azonos munkáért 11-szer annyit kapott, mint én.