Meddig támogatod a gyermekedet?

Ez nem megmagyarázható így. Én meg kisebb gyerekekkel vagyok így én a taníttatast részesítem előnyben.

Azt ha életképtelen lesz nem akarok neki segíteni de mivel nem lesz megterhelő így fogok.

Egybites gondolkodásmód. (az utolsó kérdés)

A két véglet között ezertöbbszáz verzió is létezik...

Havonta 20 hasonló kérdés van, és mindig előjön az ostoba előítéletesség, hogy aki készen kap mindent, az nem fogja értékelni, és életképtelen lesz.

Na ezt tipikusan olyanok írják, akiket puszta s..ggel dobtak ki otthonról 18 évesen...

Milliószor leírtuk már, hogy akit felelősen támogatnak a szülei, az már gyerekkorában megtanul bánni a pénzzel, és igenis értékelni fogja. Annyi, hogy nem 10 év szívással indul neki az életnek, hogy egy kislakásnyira valót összespóroljon, hanem kényelmesen. De ugyanúgy spórol, félretesz mint a "szegények" - csak ő nem magának, hanem a leendő gyerekeinek. Mert megtanulta a szüleitől a felelősséggel való gyerekvállalást.

"Nyilván nem üthettem a gyereket, hogy legyen vállalkozó vagy hogy olyan szakmát válasszon amivel jól lehet keresni"

DE! Illetve pontosítok, ezt még olvasd el: Értse meg fiatalon, hogy a döntéseinek következményei is vannak, hosszú távon is. Ez a felnőtt lét egyik alap eleme. Ha olyan szakmát választ, ahol tudja rosszul lehet keresni, akkor viselje a következményeit. Ez full alap dolog kellene legyen. Ez hogy nem tehetsz meg bármit a világon anélkül, hogy ne gondolnál a következményeire. Te döntésed a szakmaválasztásod is, de viseld a következményeit.

Mi úgy fogjuk, ahogy a szüleim tették. A mi családunkban szokás a támogatás.

A nagyszüleim besegítettek anyáméknak az önerőbe 30 éve és az első kocsijukba is 20 éve. A hangsúly a segítségen van, bár ha lett volna annyi pénzük szerintem szívesen vették volna az egészet ők.

Az én szüleim támogattak az egyetem elvégzéséig,ők fizették az albérlet rám eső részét, az ételt, a sulis dolgokat. A szórakozást, egyebet én a diákmelókból. Egyetem elvégzése után kaptam melót, de még egy évig utalták a rezsipénzt, amit én az utolsó forintig eltettem vésztartaléknak. Amikor örökséget kaptak, akkor egy részét nekünk adták, hogy hozzárakjuk az önerőnkhöz és kevesebb hitel legyen a lakáson.

Mi is ugyanezt fogjuk csinálni. Havonta rakunk félre a gyereknek, egy részét befektetjük, egy részét állampapírba.Nagy összegre most még nincs keret, de sok kicsi is sokra megy 20 éves távon. A cél, hogy fizessük a tanulását és utána is ha tudunk segítsünk be az önerőkhöz.