Azt mondták hogy sok felesleges kacatot vesznek az emberek, sok a hulladék, mit akarnak még beindítani meg fellendíteni?

Én eddig sem voltam nagy fogyasztó, ezután sem leszek. Mindig azt veszem, ami éppen szükséges, és lehetőleg sokáig tartson.

Ezért van 25 éves hűtőm, 23 éves kocsim, 15 éves cipőm, 30 éves ágyam. Minden szuperül működik, egyikről sem mondanád meg, hogy mennyi idős. Mondjuk megtanultam vigyázni a dolgaimra, és becsben tartani azokat. Ha az asztali lámpa dugója a mai aljzatokba nem egy bele, akkor nem kidobom a lámpát, hanem lecserélem a lámpa dugóját, hogy használni tudjam.

Az meg soha nem érdekelt, ha a szomszédnak a fűje bármikor is zöldebb volt. :)

Lomtalanítás időpontja ezért nem is izgat.

Nehogy már megint a mérnök legyen a hibás, mert azt tervezi meg amire a fogyasztónak igénye van?!

A felelős fogyasztást kellene beépíteni a kultúrába és kész.

13. nem, nem a mernok a hibas.

Az egesz tarsadalmunk es letezesunk a fogyasztasra epult.

Maga a rendszer, vagy nem is tudom hogy fogalmazzak, ideologia/ vilagnezetunk rossz, hosszutavon fenntarthatatlan alapokon all.

Valamilyen mozgalom elindult mar egyebkent a fejekben.

Talan egyszer elerunk egy kritikus pontot, amikor trendy lesz a minimal, az ujrahasznositas, a keves fogyasztas. Az, hogy nem targyakat birtokolni akarunk, hanem nagyobbra ertekeljuk a megfoghatatlan dolgokat, mint a csaladi kapcsolatok, a termeszet szepsege.

"Nehogy már megint a mérnök legyen a hibás, mert azt tervezi meg amire a fogyasztónak igénye van?!"

Hát nem tudom. Azt tervezi? Bár nem hibás.

Nekem nem arra lenne igényem, ami most van. :)

Lehet, hogy a főnökének igen (mert bevételszemléletű), és 3 évente dobhatod ki a hűtőd, annyira szemétrevaló minőség, az is lehet, hogy az új kevesebb energiát fogyaszt ugyan, de ez a folyamat viszont iszonyú mennyiségű hulladékot termel.

Mondjuk a cég meggazdagodik belőle, ez az egy biztos...

#15: Hát nem tudom, mindig mennek a rémtörténetek ezekről az 1-3 évet bíró háztartási nagygépekről. De őszintén megvallva szűkebb-tágabb családi körben szinte minden gép ennél lényegesen több ideje teszi a dolgát hiba nélkül, mindegyik.

És igen, bevételszemléletű, mert abból kapja meg a dolgozó a fizetést. A bevétel pedig abból van, amit a fogyasztó megvesz. A fogyasztónak pedig arra van igénye, hogy két évente vegyen egy újat, szebbet, jobbat, erősebbet, gyorsabbat, kevesebbet fogyasztót stb. Amire éppen kedve van. Amíg a fogyasztó ezt akarja megvenni, addig az ipar ezt fogja előállítani.

#13

Világos. A többség akarta. Én viszont nem akarok a csordához tartozni. :)

Nem romlik el? Nekem kicsit más a tapasztalatom, nem csak a hűtő terén.

Automata mosógépem, fagyasztóm, új csapjaim, szivattyú nem bírt ki 5 évet sem.

- Mosógépem 4 év után "csapágyas" lett úgy, hogy hetente ha 1-szer mostam vele (szüleim mosógépe 23 éves, szerelőt még nem látott, én is előkaptam a Mamám 30 éves forgótárcsását hirtelen)

- Modern fagyasztóm fogta magát és egyszerűen csak leolvadt (kuka minden)

- Kútszivattyúból már a másodikat fogyasztjuk 10 év alatt (apósomék szivattyúja 30 éves, már azt is elfelejtették, hogy van, annyira nem volt vele gond).

- Gázkazánunk (400 ezres) még garancián belül beadta az unalmast, majd javítás után 6 évet bírt, és költöttünk rá 58 ezer forintot, mert egy érzékelőnek nem volt kedve tovább dolgozni. Most még egyenlőre megy, de hogy' meddig?

- Az új, drága csapokból a tömítések ellenére nem csak ott folyik a víz, ahol kellene. Ugyanez a márka van a szüleimnél is, de még a régi gyártásból. Semmi gond nem volt velük.

Nekünk, ami biztosan szuperál, legalább 20 éves.

Na jó: Az új generációs porszívónk már megérte a 8. életévét. Ő egy kivétel... :)

De menjünk ki a lakásból. Nézd meg csak az új buszokat. A sofőrök is megmondják, hogy kivétel nélkül mindegyik sz@r minőség. Mondjuk a szerelőknek adnak munkát, az biztos. Tehát egy osztály megélhetése már biztosított. :)

Ahogy én látom: Minőségnek beállított selejtgyártás folyik. A garanciát élje túl a ketyere, utána kuka. :)

#18: Nem beszéltünk arról még, hogy ki milyen minőségben, vagy árkategóriában vásárol. De rendben, legyen, minden szar, ami új...

Persze, ne akarj a csordához tartozni, de fogadd el, hogy a csorda által igényelt árun lehet profitot termelni, abból lehet munkahelyeket fenntartani. Nem az egy emberből, aki máshogy gondolkozik.

A buszok valóban érdekes kérdés. Én azt megtanultam, hogy az ilyen sofőrök szavát fenntartásokkal kell kezelni, nekik mindig sz/r az új. Napi sok órát töltenek évekig egy típusban. Természetesen ellenállnak erősen az újjal szemben. Az viszont tény, hogy pl. a budapesti kritikán aluli úthálózaton hullanak. Nem erre készülnek alapvetően. De az idő megszépíti az emlékeket. A régiek is szétestek, csak más jellegű hibákkal

Rendben. Az új nem mindig sz@r, csak éppen nem bír annyit, mint a régi. Sz@r akkor lenne, ha el sem indulna. :)

Nem ócska kategóriában szoktam vásárolni. Ez annyit jelent, ami régen bevált, azok között a márkák között válogatok. De már nem váltnak be...

Vita lezárva. :D