Minden nagyobb cég*, ugy irja a céges ügyfeleknek a fizetesi felszolitokat hogy sorszàmozza, azaz I. felszolitas. A 3. vonja maga utan hogy birosàgra viszik az ügyet. Ez hol van cikkekben vagy szabalyzatokban barhol leirva? Kellene nekem a szövegrész

3. Szerzödésekben specirl az is ki van kötve hogy 30 napon tuli nem fizetes esetén megy rà a késedelmi potlék és ASZF ben is meg van dohalmazva hogy nem fizetés szerzödèsszegésnek is minösül eleve aminek következményei is vannak amièrt az ügyfél hibàzik, pl szerzödés felbontàsi vagy kartéritesi jog, késedelmi kamatok, stb.ez nem olyan hogy csak ugy vki fogja magàt es önkényesen nem fizet. Sulyos jogi következményei vannak.

Minden ilyesmi szabàlyozva van.

A fizetési felszolitàsok es azok következményeiröl viszont csak protokollt làtok! Nagy cégekröl van szo es hatalmas összegekröl nem piti tartozàsokrol.

Kiküldik sorszàmozva, es a 3.utàn màr hivjàk is az ügyvédeket. Legáltalánosabb hogy I. felszolitas utàn azonnal jelentkeznek, irto ritka, amikor a màsodikat is ki kell küldeni.

Minden cég igy csinàlta eddig ahol dolgozom.

Én azt tartom valahol etikàtlannak, hogy erröl nincsenek az ügyfelek tàjékoztatva. Csak annyit latnak, hogy fiz felsz I es dfiz felszolito 2 majd 3, aztàn egyszercsak a birosàg fog naluk jelentkezni.

Kb ahhoz hasonlo mintha olyasmire kenyszeritenénk vkit ami sehol leirva szerzödesebn szabalyzatban megfogalmazva nincs illetve NEM talàlom hogy mely esetekben jogosult feljelentéseket tenni a károsult/sèrtett illetve ez elött hogyan kell eljàrnia ahhoz, hogy még ne ö legyen aztan elitelve.

Kicsiben nezve sok helyen ki van kötve pl az is hogy fogyasztoi vasarlasnal ha fogyaszto becsapas törtenik pl màs a kitett àra valaminek mint amit aztan beütnek a penztarba, ilyen jogi eseteknel még az is vizsgàljàk, hogy a vevö mennyire jàrt el körültekintöen a vasarlasnal azaz pl megnezte e azt hogy az arcimken mely termek kodja szerepelt. Es ha kihozzàk hogy jelentes elött a vevö nem jàrt el johiszemüen kellö körültekintessel es azert lett jogi vita, siman ejtik csak a vàdat.

Ezzel a peldaval csak annyit akartam tükrözni hogy valahol csak meg kell lennie annak, hogy ha egy cég feljent egy masikat akkor a jelentö céget is ugyanugy vizsgalni fogjàk hogyan jàrt el elötte, tehàt valahol ennek is szabalyozva krllene lennie hamàr csukott szemü ÁLTALÀNOS PROTOKOLL a cégeknél.

Es eléggé hàtbaszuràsnak tünik az pl hogy ahelyett hogy egyezséget keresett volna az ügyfellel, vagy barmi nemü megàllapodast kezdeményezett volna, vagy legalabb MINIMUM csak annyit ami a kerdesem hogy tajekoztatta volna az ügyfelet eljaras meginditasarol, siman egy szo nelkül csak "jelentget"

Plusz:

Ha megnezel egy fizetési felszolitot minimum van aprobetüs rèsz benne, ami arra utal pl különben az ASZF alapjàn megszüntetjük a szerzödését stb, azaz kötelezö tájekoztatas van az ügyfelek rèszère nem csak annyi hogy fizess ki x összeget es csokolom

4. A Telenor is automatikusan küldi a felszolitokat sima maganszemelyeknek is. Hol elsz te?

A gàz stb szolgàltatok meg egyböl szamitjàk ra a kesedelmi kamatot is vagy lekapcsoljàk a rendszerröl az illetöt. Ami elött szinten megkiserelnek kapcsoltot felvenni es eröl a tajekoztatast megadni.

A felszolitok mindenkinek repkednek.

6# Nem jogàszkodom. Akkor nem itt kèrdezgetnék gondolhatod. Nem tartom a fiz.felszolitokat tàmadhatatlannak anelkül, hogy az aljan ne lenne tajekoztatas a következmenyekröl!

A szememben nagy kam, humbug igy egy felszolito vagy megtévesztö, nem teljes, tàmadhato.

A litània tenger utàn röviden annyi amit szeretnék, hogy egy felszolito megfeleljen teljesen a formai tartalmi követelményeknek.

Azaz ilyen a vilagon nincs hogy annyi az egesz hogy x összeggel tartozik fizesse má'be csokolom.