Miért nem stabil az árfolyam? Ki találta ki, hogy csak úgy viccből változtatgatja az árfolyamot? Egyáltalán hogy létezhet bármi, ami befolyásolja? Meg a pénz értékét.

"

Pl körte ennyi

itt 10 font

ott 5 forint

barack

itt 2 font

ott 4 forint"

Erre egyszerű a kérdés, hogy miért nem működik így. Országon belül megegyeznek az árak?

"De akkoris pedig ezt le kellett volna így fixálni átlagár szerint , és akkor nem lehetne így pl játszadozni az értékekkel, meg pl leminősít(g)e(t)ni esetleg valutákat."

Jegybanki és talán törvényhozó jogkör, hogy lebegőpontos árfolyamrendszer van.

"Hogy ezt miért lehet így csinálni, miért így találták ki? Hogy pl hasraütésre bemond egy összeget, hogy ennyiért kéri? Ennek van valamennyi, valamilyen alapja, hogy miért pont annyiért kéri?"

"A lebegő árfolyam rendszereken belül megkülönböztetünk szabadon és sávosan lebegő rendszereket. A szabadon lebegő árfolyamrendszerben a jegybank nem rendelkezik célkitűzéssel az árfolyam szintjére vonatkozóan, így az a mindenkori piaci kereslet és kínálat függvényében, mindenféle beavatkozás (intervenció) nélkül szabadon alakulhat. Ilyen rendszer csak a kiegyensúlyozott fizetési mérleg pozícióval rendelkező országok valutájával képzelhető el. A sávos árfolyamrendszerekben az árfolyam egy előre deklarált, +/- százalékban meghatározott intervallumban mozog. A keskeny sáv alkalmazása esetén nehezebb a sávon belül tartani az árfolyamot, míg a túl széles sáv növeli az árfolyam-ingadozás kockázatát. A sávszél elérése esetén a jegybank interveniál, azaz devizatartalékai terhére hazai fizetőeszközt vásárol, illetve ad el. Abban az esetben például, ha a forint annyira leértékelődik, hogy erősen közelíti, eléri a sávszél felső határát (324,71 forint), a jegybank devizatartalékaiból hazai fizetőeszközt, tehát forintot vásárol a devizapiacon. A vásárlás révén keresletet támaszt a forint iránt, a növekvő kereslet pedig visszatéríti az árfolyamot a sávközép felé, azaz a forint erősödni kezd."

"A #9-est is majd meg fogom nézni, jónak tűnik."

Ahol elhangzanak olyan szavak, hogy extra profit, azt közgazdaságilag nehéz komolyan venni.

A devizak (pl forint, euro) tekinthetoek ugyan olyan termekeknek mint a tej vagy egy budapesti lakas (bar ez utobbiak sokkal kevesbe likvidek, kiveve a tej, az elegge likvid...). A piac hatarozza meg a devizak arat (altalaban). A piaci szereplok (nagy bankok, befektetesi alapok, maganszemelyek) szabadon kereskedhetnek a devizakkal (pl. a vilag teljes deviza kereskedesi forgalmanak 13%-at az amerikai Citi bank tette ki 2006-ban).

Maradjunk a lakasnal. Miert vesz valaki lakast? A) mert ott akar lakni, van valami fizikai (gazdasagi) celja vele, vagy B) be akar fektetni es var arra, hogy felmenjenek az arak, illetve szeretne beszedni a berleti dijat. Mind az (A), mind a (B) ok befolyasolja a lakasok arat.

Hogy van ez a devizaknal? Mondhatjuk, hogy a nemzetkozi kereskedelem az (A) ok. Ahogy a cegek/emberek importalnak, exportalnak ugy adjak-veszik a devizakat, hogy tudjanak fizetni. Ha nagyobb a kereslet a magyar cegek exportja irant, tobb kulfoldi fog forintot venni (a turizmus is export, ha tobb kulfoldi jon ide, tobb vesz forintot). Ettol a forint arfolyam emelkedik (es ezzel az exportunk kevesbe lesz vonzo). Itt meg kell jegyezni a vasarloero-paritas elmeletet ( [link] ezt azt mondja ki, hogy a (konnyen kereskedheto) aruk kulfoldi ara forintban egyenlo a hazai araval [ez hasonlit ahhoz, amit te is irsz]. Ha ettol a paritastol elmozdulas van, megerheti tobbet kereskedni, ami befolyasolja majd az arfolyamot.

A (B) ok a devizaknal a tokepiac, a befektetesi piac. Van aki nem azert vesz forintot mert ki akarja fizetni a magyar ceget akivel kereskedik, hanem azert, hogy forintban fektessen be. Miert? Mert pl. forintban magasabb kamatot kap (2-3% vs. 0% euroban). Itt hatalmas penzek mozdulnak meg, hogyha jo profit lehetoseget talalnak. Van persze kockazat is: lehet magas a forint kamat, de hogyha a jovoben gyengul a forint, mikor visszavaltja a befekteto a penzet eurora sokat veszit. Itt a kamat-paritas a fontos elmelet: [link]

Aztan ott van a jegybank, mint nem piaci szereplo. O is tudja befolyasolni az arfolyamot azaltal, hogy devizakat vesz vagy elad. Tobb celja lehet ezzel: pl. az arfolyam stabilitasa, vagy az inflacio szabalyozasa.

Vegezetul egy hasznos olvasmany (foleg az eleje): [link]

Ha hazánkban olyanok a vásárlási szokások, hogy zömében külföldi termékekre költjük el a pénzünket és külföldön töltjük el a vakációnkat, akkor idegen devizát kell vásárolnunk. Amikor megélénkül a kereslet az idegen devizák iránt akkor a forint gyengülni kezd, ez a kereslet és a kínálat szabálya (farkastörvénye). Hülyék lennének olcsóbban adni, ha drágán is megveszik, ennyire egyszerű.

És most jön a csavar, mert beindulnak az önszabályzó mechanizmusok.

Ha az idegen deviza drágulni kezd, akkor a külföldi termékek és szolgáltatások is drágulni kezdenek. Ez versenyelőnybe hozza a hazai termékeket, a hazai gyártókat, szolgáltatókat, növénytermesztőket.

2001-2008 között a deviza hitelek bővülése jelentős hatással volt arra, hogy a hazai magas infláció ellenére nem gyengült a forint. Ekkor sok külföldi befektető váltotta át deviza megtakarítását forintra, pl. Goldman Sachs és követői.

Amikor azonban a hiteltörlesztések kerültek túlsúlyba, akkor az árfolyam befolyásoló hatás is megfordult, hiszen a forint befizetésekből kellett kielégíteni a külföldi befektetők igényeit, ehhez pedig rengeteg sok forintot kellett idegen devizára váltani és ez a forintra leértékelő hatással volt.