2008. Junius 13. -án volt a közlekedési balesetem . A biztosító még nem fizettett, pedig nem én voltam a hibás, ezért bepereltem. , A késedelmi kamatot, hogy kell az ilyen estekben kiszámolni?

Ezt találtam:

A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések

A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések

Ha a munkáltató, vagy a munkavállaló valamely fizetési kötelezettségének nem tesz határidőre eleget, a fizetési kötelezettség beállásának időpontjától – az esedékességtől – kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni.

Az Mt. 159. §-a értelmében a késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. A késedelmi kamat mértékének megállapítása tekintetében tehát a munkaviszony esetében is a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. § rendelkezését kell alkalmazni.

A Ptk. 301. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.”

Az idézett rendelkezés tekintetében hangsúlyoznunk kell, hogy az a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától – tehát 2004. május 1-jétől - hatályos, és azt a 2004. május 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni [2002. évi XXXVI. törvény 5. §].

Az eddig ismertetett rendelkezések alapján tehát megállapítható, hogy a 2004. május 1. napját követően kötött szerződések esetén (ideértve a 2004. május 1. napját követően megkötött munkaszerződéseket is) a késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamattal azonos. A törvény meghatározza azt is, hogy a késedelmi kamat mértéke mely időpontban irányadó jegybanki alapkamathoz igazodik. E szerint a késedelmi kamat számításakor mindig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekintetni. A naptári félév a január 1 - június 30. közötti első, illetve a július 1 - december 31. közötti második félév. Ezért a naptári első félévben bekövetkező késedelem esetén a megelőző év december 31. napján irányadó, a naptári második félévben bekövetkező késedelem esetében a tárgyév június 30. napján irányadó jegybanki alapkamattal azonos mértékű a késedelmi kamat. Abból a törvényi rendelkezésből, mely szerint az ekként figyelembe vett kamatmérték az adott naptári félév teljes időszakára irányadó, következik, hogy a késedelmi kamat mértéke ezen az irányadó naptári féléven belül nem változhat akkor sem, ha egyébként a jegybanki alapkamat változott.

Ha például a 2004. május 1. napját követően megkötött munkaszerződés alapján a munkáltatónak 2005. április 5-én kellett volna rendkívüli munkavégzéséért munkabért fizetni, de ennek a kötelezettségének csak 2005. október 5-én tesz eleget, akkor a késedelemre tekintettel a 2005. április 5. napjától június 30. napjáig terjedő időre (a 2004. december 31. napján irányadó jegybanki alapkamat figyelembevételével) évi 9,5 %-os, a 2005. július 1. napjától október 5. napjáig terjedő időre (a 2005. június 30. napján irányadó jegybanki alapkamat figyelembevételével) évi 7 %-os késedelmi kamatot köteles fizetni.

Abból a rendelkezésből, hogy a fenti szabályokat a 2004. május 1. napját követően kötött szerződések esetén kell alkalmazni, következik az is, hogy a 2004. május 1. napját megelőzően kötött szerződések esetében a késedelmi kamat mértékét illetően a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. korábbi (2004. május 1-je előtt hatályos) 301. § (1) bekezdése szerint a késedelmi kamat mértéke az évi költségvetési törvényben meghatározott kamathoz igazodott.

E szerint a 2002., a 2003. és a 2004. évben a késedelmi kamat mértéke évi 11 % volt. A 2004. május 1. napját megelőzően kötött szerződések esetében azonban a késedelmes teljesítés után ezt a 11 %-os kamatot csak a 2004. december 31-éig terjedő késedelem után kell fizetni.

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 134. §-a ugyanis azt írta elő, hogy amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Ptk-nak a 2002. évi XXXVI. törvény 5-6. §-a által megállapított 301-301/A. §-át kell alkalmazni. Ez a szabály azt jelenti, hogy a 2004. május 1. napját megelőzően kötött szerződések esetében a 2004. december 31-éig terjedő késedelem után az adott időszakra vonatkozó költségvetési törvényben megállapított (például a 2002., a 2003., a 2004. évben 11 %-os) kamatot kell fizetni, de a késedelemnek a 2005. január 1-jét követő időtartamára már a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

igényelt összeg x 1 +(késedelmes napok száma x(késedelmi kamat/360))

azaz pl így:

155.000 x 1+( 185 * (0,08/360)